Nagyon mélyen és sokáig aludtam. Bőséges reggelit készítettem magamnak. Lassan elkezdtem a készülődést. Nemsokára megérkezett Eszter, hogy indulhatunk. Az első állomás Norciék lakása volt. A kulcs ott volt a megbeszélt helyen. Eszternek nem nyerte el a kerámialapos tűzhely a tetszését, amit meg is értettem, mert hiába működött, nagyon le volt lakva. Először is kiszellőztettünk, mert a parketta lakknak az oldószere szinte csípte a szemünket. Felmértük a terepet és Norciékat megszabadítottuk néhány bútordarabtól. Megbírkóztunk a Scenic hátsó üléssorának a lehajtásával és így jól befért a gyerek íróasztal, meg a háron tonett szék. Az autó egy kicsit úgy nézett ki, mint amikor az albán telepesek költözködnek, de ez minket nem zavart és felmentünk a szabhegyi Szamos cukrászdába meginni egy kávét. Dél lett mire hazaérkeztünk. Én folytattam a pakolást, Eszter pedig készített egy finom cézár salátát és azt ettük ebédre főtt sonkával.
Négyre mentem Áronért a suliba és onnan indultuk Dömsödre. Sajnos Esztert itthon kellett hagynunk, mert Ő holnap dolgozik.
Áronnal a TESCO-ban kezdtünk (két lazac fej, 10 doboz, tej, lapsajt, császárszalonna és egy marék hordós káposzta). Igyekeznünk kellett, mert a dömsödi Dabi boltban félretetettünk magunknak egy Kárpát kenyeret. Hat előtt egy perccel értünk oda és a kenyerünk még meg volt.
Bepakoltunk mindent és üzembehelyeztűk az íróasztalt. Áronnak nagyon tetszett, de annyira nem, hogy már ma elkezdje a hétvégére tervezett tanulást.
Vacsorára a kacsaprólékból ettünk, hordós káposztával, kenyérrel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése