kaliforniai csirke

Még nem reggeliztünk, amikor Feri már megjelent, hogy most elkelne a segítség,  mert még nincs olyan meleg, hogy hamar megkössön és ketten elég gyorsan tudnánk kenni a kenut. Ha egyedül keni, akkor az anyag hamarabb köt, minthogy egy nagyobb üvegszálas paplant be tudna töcskölni.  Nosza, gyorsan bekaptam egy kávét, kivettem néhány csirkecombot a mélyhűtőből és felvettem valami ócska inget meg nadrágot. Feri bekevert egy két kilós adagot és épphogy be tudtuk fejezni, amikor elkezdett kocsonyásodni. Ezen felbuzdulva, egy rövid szünet után megint felraktunk egy újabb négyzetmétert. Mire végeztünk már éhezett a családom. Eszter készítette a sóskát, én pedig egy kaliforniai részeg csirkét a sütőben. Amíg az ebéd készült, addig Áron horgászott, jómagam pedig felszereltem egy újabb fűszertartó polcot.
Kint terítettünk a kúp alatt. A kaja fenségesre sikeredett.
Ebéd után lementünk a stégre. Áron azt javasolta, hogy fürödjünk, de mondtam, hogy hozza ki a vízhőmérőt és ha a víz 18 fok Celziusznál melegebb, csak akkor lehet szó róla. Áron megmérte és neki kedvezett a mérés. Kihoztam az alu létrát és bementem a jéghideg vízbe. Eszter csak jóval utánam merészkedett be, de ő sem úszott többet egy negyedóránál. Feri is odajött Zitával, akit csak nagyon nehezen lehetett lebeszélni arról, hogy a vízbe menjen. Ferivel megállapodtunk, hogy holnap reggel már nyolcra náluk leszek, hogy még a délelőtti kánikula előtt tudjunk egy réteget kenni a kenun.
Délután elindultunk az egyik dömsödi cukrászda felé. Mi ketten autóval, Áron meg utánunk biciklivel. A franciakrémes, amit én ettem olyan rossz volt, mint még soha. A fehér tejszínhab helyett valamilyen műanyag ízű krém volt és az alja sem volt jobb. Onnan átsétáltunk a Művelődési Házba, ahol bent közepes előadás volt. Tánccsoportok és énekesek illegették magukat. Az előtérben sok giccs és gagyi váltogatta egymást.
Itthon Áron és Eszter még kihasználták, hogy a kertben még nem volt teljesen sötét és tollaslabdáztak egyet.