piac

Az (SZTK) laborban nagyon szarul mennek a dolgok. Szervezetlenség, létszámhiány. A derekam olyan szar, hogy már a járás is a nehezemre esik. Végre sorra kerülök, mgcsapolják a vérem és már indulhatok is reggelizni.
Fehérvári úti piacot néztem ki magamnak, szép a piac, rendezett és nagy az árúbőség, meg a kínálat is. Érdemes nézelődni, mert az egész, mint egy szociometriás dokumentum regény. Kis nyugdíjasok kávéházaként működik a felső szint. Van aki csak egy fröccsre jön, de van aki kávézik is. A napilapok, amiket olvasnak, többnyire a Helyi Téma és a Metropol ingyenes újságok. Aki már egy pörköltet is bevág reggel, azok a jobb módúak. Az öltözék tipikusan 20-30 éves darabok és a szatyor, amivel vásárolni jöttek, a műanyag nyugágy vászon.
Én minden esetre bevágtam két csirkeszárnyat egy sercli kenyérrel és majonézzel. A reggelimmel végezve indultam az OTP-be, ahol felvilágosítottak, hogy mostantól nem ők a szűk keresztmetszet Áron gyámsági betétjének a hozamát illetően, hanem a XI. kerületi Gyámhivatal, de azzal sem lesz egyszerű dolgom, mert elsőre mindenkinek elutasítják a kérelmét. Elindultam, de ma nem volt fogadási idejük. Közben SMS-ben tájékoztattak, hogy megjött az új jogsim. Nosza, ha már itt vagyok, akkor kiváltom. Mostantól két évig megint érvényes.
Hazatérve megint a padlón töltöttem egy órát.
Háromra  mentem a brushup-ra, ahol magam is sok a húsvéti ünnepekre aktuális szóval, kifejezéssel és öntöző versikékkelvel ismerkedtem meg. Katie egy csomó, amerikából hozott, meg otthon készített finomsággal kényeztetett minket, de a "kényeztetni valakit valamivel" kifejezést csak németül ismertem (verwöhnen), de Katie megígérte, hogy otthon utánanéz és megírja nekem emailben.
Áron este hatra ért haza és lelkesen mesélte, hogy mivel töltötték a napot a nagyival. Felmentek a Citadellára és onnan nézve azonosították be a nevezetességeket.
Este Ági telefonált, hogy nem tudott Dömsödön takarítani, mert elkapott valamilyen vírust. Eszter azt javasoltza, hogy holnap csak dél körül induljunk Dömsödre.