locsolkodás

Jó későig aludtunk, lustálkodtunk. Áronnal meglocsoltuk Esztert. Áron természetesen a Gazdagréten felejtette a locsoló kölnijét, így az enyémet kérte kölcsön. Angol tanítványnak angol locsoló verset kell mondani:

Trough green wood going,
I saw blue violet growing.
I saw it start to wither,
Can I water the flower?

Piros tojással nem készült Eszter, így azután kaptam 50 forintot, meg egy puszit. Áron bezzeg 200-at kapott. No persze, mert ő fiatalabb. Ezek a mai nők. Eszter nagy terülj-terülj asztalkát varázsolt, aminek a felét sikerült csak megenni.
Elindultunk locsolni. Az első kudarc állomás G.Laci bácsiéknál volt, ahol a család női része még nem volt otthon. Nemsokára megjött Anna lányuk és később Laci bácsi felesége Judit is. Kínált volna ő mindenféle jóval, de mi tele voltunk a reggelinkkel. Anna holnap fog felvételizni az Iparművészetire és megmutatta az anyagot, amiket visz bemutatkozni.
Enyhe telünk van. Szerintem nincs 8-10 fok Celsiusnál melegebb.
A második kudarcélményünk az volt, hogy Gabikáék sem voltak otthon. Roki melegen üdvözölt minket, nagyon csóválta a farkát, de mint mondta: a gazdimék elhúztak autóval.
Áron és Eszter dacolva a hideggel tollaslabdáztak. Ebéd előtt egy nagyot sétáltunk, megint elmentünk a kishídig. Ott Eszter és Áron nem értettek abban egyet, hogy a szárcsák közül melyik a hím és melyik a nőstény, én pedig végképp nem tudtam eldönteni a vitát. Emőkéék telefonáltak, hogy sikerült legyőzniük a lustaságukat és elindultak felénk Dömsödre, ha már közelebb lesznek, akkor ismét telefonálnak egy kis navigációért. Hazajövet összeállítottam a háti permetezőt és meg is kevertünk egy 10 literes adagot. Gyorsan kértem néhány szakmai tanácsot a kerítésen túl permetező Zsolti bácsitól és magam is elkezdtem permetezni. A szilvafa volt az első. Mire megjöttek Emőkéék már az almafa aljával is végeztem. Közben átjött Feri bácsi és meglocsolta a lányokat. Eszter tett még két csupor vizet a bablevesbe, mert két vendég jött. Ő ugyan úgy magyarázta, hogy berántotta és feleresztette, de az eredmény ugyanaz. Kint a kúp alatt ettük meg a  tejfölös, füstös csülkös bablevest. Ebéd után Balázzsal áthelyeztük a nagylétrát, hogy a cseresznyefa tetejét is elérjem. Áron a jó idegenvezető módján elvitte Emőkét és Balázst dunázni. Én folytattam a permetezést, Eszter pedig sütötte a palacsintát. Mire Emőke, Balázs és Áron visszaérkeztek a kirándulásból, már terítve volt a sok palacsinta. Miközben tömték a majmot, mesélték az élményeiket a kirándulásukról. Bekaptunk hozzá egy üveg BOK féle villányi cabernet. Még egy utolsót tollasoztak fogócskáztak. Már lemenőben volt a nap, amikor Áron még a stéggel is szeretett volna eldicsekedni. Nyolc óra lett amire Emőkéék elbúcsúztak, mi meg bekapcsoltuk a szaunát, hogy méltóképpen fejezzük be ezt a szép húsvét hétfőt.