29

20220529 Vasárnap

10 óra után ébredtem. Hallom, hogy dalolva jön az autó, ami egy mozgó ABC, gondoltam vesszek nála egy palack tejet, de mire leértem tovatűnt. Találtam még egy kakaós csigát és az lett a reggeli.

Nincs Internet. Úgy döntettem összecsomagolok és hazamegyek Gazdagrétre. 

Nem találom a piros  kabátomat, bene a kulcscsonóval, így az egősz bázis (kapu és a ház/ beááratlan marad.Alig, hogy elinultam, megállt mellettem egy autó és egy kedves nő kiszólt "Merre megy? "A JóIstenküldte, a buszmegállóhoz mennék Budappest felék. ""Jöjjön, Szálljon be!" 

Ilyen nincs, egy perc múlva ott voltunk. Kitettt, én pedig nagyon megköszöntem.

A busz száguldott a Népligeti végállomása felé.

Menetközben P. Zsuzsi hívott telefonon. Gratulát a szülinapomra  és elmondta, milyn jó angol nyelvkönyvet találteídőkrKüldöm neki jó szívvel: https://www.youtube.com/watch?v=_GwpWATKsMU&list=RD_GwpWATKsMU&start_radio=1

Emőke lányon is hívott. Beszámoltam róla, hogy hazafele tartok.

Otthon Áron nem fogatott valami kedvesen. Éppen az almákat rámoltam a hűtőbe, amikor rámszólt: "Megmondtam, hogy ide ne hozzál semmit Dömsödről, mert nem eszi senki és csak  megrohad a hűtőben." Elszomorít, hogy a sok munkám (facsemete ültetés, vöntozés,gondozás, metszés) gyümölcse vagy a földfre hullva, vagy a hűtőben rohad meg, miközben nyersen is fogyaszthtó, de lehetne belőle lekvár, kompót, köret, almáspite, sültalma, a piacon értékesítve pénz, almapálinka és még ezer más, csak egy kicsit törődni kellene vele.