Vízóra fagytalanítás

Azzal kezdtem a napot, hogy utánanéztem, nyitva van-e a Mondial biztosító ma, és ha igen, akkor hány órától.  Az eredmény jó, 8.00 – 17:00.

Amint Áron kitette a lábát, felöltöztem. Még bekaptam egy túrós süteményt tejjel és már indultam is.

8 óra előtt oda is értem, de a Budaörs, Szabadság út 117. cím hiába jó, viszont ott semmiféle utasbiztosítást nem lehet kötni, mert ott csak a Mondial központja van. Ott elirányítottak a három megállóval lejjebb lévő Lead Travel-hez, ami csak 9-kor nyit.

   

Ott fagyoskodtam 8-tól ½ 10-ig, míg végre kinyitottak.

Megkötöttem az utasbiztosítást, de a szerény 34.000.- forintot csak készpénzben fogadták el, ami miatt még keresnem kellett egy ATM-et is.

Hazafele ért Emőke lányom hívása, hogy Andrással ½ 11-kor tudnánk elindulni, addig hazaérek-e? 

Okvetlenül, mert már csak három buszmegállónyira vagyok.

Nem sokkal ½ 11 után el is indultunk. Először elvittük Emőkét a Budafoki útra, mert ott kezdte a vezetési gyakorlatát az oktatóval.

Onnan András meg én mentünk Dömsödre. A terv szerint ez lesz az utolsó látogatás a bázison a nagy utazás előtt.

Szigethalmon, délre érkezve a Hambi Királynál még megettünk egy-egy gyrost pitában.

A bázison azzal kezdtünk, hogy felkötöttük az autót tölteni.

Utána átvittünk néhány kisebb tábla hungarocellt a Zsolti féle telekre és ott is elvégeztük a vízóra fagyást megelőző hőszigetelést.

Hamar végeztünk és így csak 6 %-nyi hatótáv nőtt az autóba.

A házban a fűtést úgy állítottam be a termosztáton, hogy február végéig a hőmérséklet sose menjen 10 °C alá.

Visszafele útba ejtettük a Budaörsi Nissan Gablinit, hogy a PPZ 012-es autó javítását egyenesbe tegyük.

A maradék pitát már itthon melegítettem meg vacsorára.