2014. október 2., csütörtök

Az első fekete nap

Áron, elindulás előtt még behozta a pénztárcámat, hogy adjak neki 3300.- forintot a tegnapi lézerharc játékra, amit pótlólag be kell fizetnie.

 Möci lejött és készített magának reggelit. Lehozta a notebookot, mert a CD/DVD lejátszó szerinte nem ismeri fel automatikusan az angol nyelvkönyvhöz mellékelt hanganyagot. Elsőre nem értettem a problémáját, de mindenesetre feltelepítettem a mellékelt CD-t.

Délelőtt még segítettem a pályázati anyagok kinyomtatásában. Kicsit tanultunk is és minden rendben ment mindaddig, amíg nem csengett a telefon. Éva néni hívott Áron iskolájából. Hirtelen átvillant az agyamon, hogy milyen problémák miatt hívhat. Möci felpattant és közölte, hogy ő így nem tud koncentrálni és felmegy. Ekkor fel sem véve a telefont, kikapcsoltam és kiabáltam vele, hogy hogy lehet ilyen önző, hogy amíg három órán keresztül csak vele foglalkozom, addig nincs semmi probléma, de ha megcsörren a telefon, ő már reklamál.

Később megtudtam, hogy Áronnal nincs semmi különösebb baj, Éva néni csak azt akarta megkérdezni, hogy Áron biztosan nem megy az őszi szünetre tervezett  napos bécsi nyelvtanulással egybekötött osztálykirándulásra.

Nem megy, mert Áronnal közösen úgy ítéltük, hogy ez most váratlanul nagyon költséges lenne (300€ + utasbiztosítás + költőpénz).

Áron korán jött haza és egy cseppet le is ült a zongorához gyakorolni. Időben indult el a zongora órára. Nekem nagy öröm, hogy szívesen tanul zongorázni és úgy hallom, hogy Mariann is szereti Áront.

Vacsorára tejfölös pulyka pörköltöt készítettem, hozzá főtt tésztát tálaltam.

Megvettem a jegyeket az Örkény Színházba, mert ez is Möci szüli napi ajándékai között lesz. Három jegyet vettem, mert szeretném, ha Emőke is velünk tartana.

Felnőtt német órán bemutattam Zitának és Ákosnak, hogy milyen egy szigorú tanár.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése