Látom, hogy már egy hete nem írtam blognaplót és talán abba is maradt volna végleg a
naplóírás, ha nem úgy történtek volna a hétvégi események, ahogyan történtek.
Pénteken még azt mondta Áron, hogy nem jön velem Dömsödre, mert neki korábban
megbeszélt programja van az osztálytársaival, és különben is rendet kellene csináljon
a szobájában, menjek csak a Mannával és majd este utánam jön busszal.
Nem repestem az örömtől, de tudomásul vettem, hogy ez egy pályakorrekció, amihez illik
alkalmazkodnom.
Még kora délután indultunk el (Mannával), hogy még világosban leérjünk.
Útba ejtettük a TESCO-t. Úgy vásároltam, hogy ne csak kettőnknek (Áronnal) legyen
ebédünk, hanem Manna is kapjon a finom csirkelevesből főtt aprólékot. Magunknak
sertéskörmöt vettem, hogy majd körömpörköltöt fogok készíteni belőle. Vettem még két
sült csirkecombot is a mai vacsorára.
Dömsödre érve Manna nagy élvezettel vette birtokba a bázist, hiszen itt minden az övé,
mi itt esetleg csak haszonélvezők vagyunk.
Rögtön feltettem a körömpörköltöt főni, hiszen annak lassan, de sokáig kell főnie.
Amikor már 3/4 készen volt, akkor belekockáztam néhány meghámozott kerumplit, hadd
főjön együtt a körömmel.
Egy kicsit kertészkedtem és már majdnem besteledett, amikor Emőke felhívott, hogy azt
beszélte meg Áronnal, hogy inkább csak reggel induljon el.
Korán lefeküdtem, hogy reggel frissen várjam Áront.
Reggel elmentem a piacra és vettem mindenféle finomságot, hogy mire Áron megérkezik,
finom reggelivel tudjam várni.
Végül késő délelőtt egyedül kellett reggeliznem.
Közben feltettem főni a sok zöldséges csirkeaprólék levest.
Áron végül délután 1/2 5-re érkezett meg.
Nem kért semmit enni, mert mint mondta otthon ebédelt. Bement a fürdőszobába, hogy
megfürdik és amikor kijött, közölte, hogy ő még egy kicsit rendet csinál a szobájában
és azután elindul Budapestre, mert megbeszélt programja van.
Az eszemmel tudtam, hogy ennek egyszer eljön az ideje, ez így természetes, de a lelkem
mélyén még azt gondoltam, hogy ez majd csak később lesz.
Ez nem akkor jön el, amikor én szeretném, hanem akkor, amikor ő érzi úgy, hogy elért a
felnőtté válásnak az a fázisa, amikor a köldökzsinór elvágása befejeződhet.
Bármennyire nehezemre esett szembesülnöm a helyzettel, nem volt más választásom, mint
tudomásul venni és alkalmazkodva az új szituációhoz, felajánlottam, hogy amikor
gondolja, kiviszem a buszmegállóhoz.
Csomagoltam neki útravalót és gondosan ügyeltem arra, hogy csak akkor bőgjem el magam,
amikor már felült a buszra.
Visszatérve a bázisra még elindítottam egy nagymosást és amikor lement még ki is
teregetettem, de a dolgoknak már egyre kevesebb értelme volt a számomra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése