A héber nyelv

Reggelire emeletes tarjás, tükörtojásos sajtos szendvics készült a mikróban grillezve. Ez kitartott kora délutánig, addigra pedig már elkészült a paprikás krumpli.

Az ablakon kinézve már itt is havazott.

A délelőtti autótöltés 200 km hatótávolság fölé töltött a vezérelt árammal.

A nap fénypontja az volt, hogy Emőke hívott a jó hírrel, hogy sikerült az angol középfokú nyelvvizsgája. Nagyon gratuláltam neki és egyúttal figyelmeztettem, hogy ezek után meg kell tanulnia angolul, amiben tőlem csak a legrosszabbakra számíthat, mert amíg nem tanul meg angolul, egy percig sem fogom békén hagyni. Rögtön küldtem neki egy kis bemelegítőt.

Jóval ebéd után átjött Judit és Levente. kávéztunk, beszélgettünk. Nekik is azonnal eldicsekedtem a lányom sikerével és fel is hívtuk őt.

Emőke elmondta, hogy Áron ma színházba ment az osztálytársaival (Shakespeare: Hamlet) és a következő hétvégén lejönne rendet csinálni a szobájában.

Amikor elbúcsúztak kirámoltam az autóból a könyveket, hogy holnap egy újabb adagot hozhassak. A tervek szerint az új könyvespolc előre leszabott anyagait pénteken fogom elhozni Pátyról, és ha minden klappol, akkor Rokalyék már szombaton összeállítják a felső hálószobában. addig meg tudom kerülgetni a két adag könyvet.

A héber nyelv tanulása nagyon nehezen akar beindulni. Rögtön az első probléma, hogy a számítógéppel addig egyetlen betűt sem tudok leírni, amíg nincs rajta a héber karakterkészlet. Mire ráapplikáltam a héber karakterkészletet, attól még nem tudni, hogy melyik krix-krax, melyik billentyű alatt van. A felcímkézés helyett feltelepítettem egy virtuális billentyűzetet és azon váltogatom majd a karakter készleteket. És akkor még nem tudni,hogy milyen nehézségek előtt állok.