20210427 kedd (pót)
Annyira későn ébredtem, hogy ebéddel kellett kezdeni a napot. Még mindig van a sonkás bablevesből. Megettem a maradékot. Lassan megtelik a Mariska a piszkos edényekkel és indulhat a mosogatás.
B. Balázs hívott telefonon. Részletesen beszámolt róla, hogy hol tart a tavaszi mezőgazdasági munkálatokkal és hívott, hogy szívesen látna minket Szentbékálán.
Folytatódik a fenyőágak darabolása (némelyik a 3 méter hosszúságot is meghaladja és majdnem olyan vastag, mint az alkarom. A szalagfűrésszel egyre óvatosabb vagyok, de azt már előre lázom, hogy Áront még a közeléből is ki fogom tiltani. A baj csak az, hogy még egy órát sem dolgoztam és máris elfáradtam. Ilyenkor a menekülő útvonal a pihenés a notebookkal.
Emőke lányom azt írta, úgy tervezi, hogy a héten lejön és hoz magával egy férfit, aki a füvet majd lenyírja. Ennek megörültem és a válaszomban kisérőnek Áront javasoltam, mert nekem már ő is nagyon hiányzik.
A letöltött és atanulmányozott t angol anyagok aránya egy kicsiit javult, de még mindig nem az igazi.
Este 1/2 10-kor elkezdtem melegíteni a mélyhűtőből kivett halászlét. Amikor már forrt, agtam hozzá egy kevés kínai levestésztát. Pirítottam hozzá egy szelet kenyeret (a kilóból futja) és azt jól bedörzsöltem fokhagymával.
A kínai tudósok úgy gondolják, hogy ilyen rendszeres fokhagyma fogyasztás mellett a várható letkorom a 100 év körül lesz, de mivel ők nem számolnak az én túlzott mértékű Unicum bevitelemmel, a ponty szálkák és a Covid 19 fertőzés kockázatával, örülhetek, ha Róza anyámhoz és Károlyka apámhoz hasonlóan megélhetem a 90-edik életévemet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése