20211124 szerda
11-kor ébredtem. Odakint tél és 5° C van.
Tervezem, hogy felfrissítem az élelmiszer készletet. Felhívtam Gabikát, hátha tervezik, hogy mennek valamelyik boltba, mert akkor szeretnék csatlakozni hozzájuk. Éppen. Nem tudtunk beszélgetni, de vissza fog hívni. Azután ez a visszahívás elmaradt.
Beleolvasgattam a napi hírekbe, de jobban tettem volna, ha nem teszem. Már nincs egy hónap a választásokik, de a hangnem amit a kormány és az ellenzék egymással szemben megüt, (egyik sem jobb a Deákné vásznánál), az minden színvonalat alulmúl.
Ez maradjon a nagyok dolga, én meg foglalkozzak csak az idegennyelvek tanulúsával és tanításával.
Később átvittem Béniékhez egy bevásárló listát, kérve, hogy ha amúgy is mennek üzletbe, hozzanak nekem ezt-azt, mert a hűtőszekrény kezd kiürülni. Áronnak 5 nap múlva lesz a 20.-ik szülinapja és szeretnék neki egy diótortát sütni. Anika fogadott, azt mondta, hogy: "Megbeszélem Bénivel és holnap délelőtt bemegyünk Kiskunlacházára és megveszünk mindent smi a listán van.
De ha már Áronnál tartunk, nem akarok beavatkozni az életetekbe, de Áron egy héten csupán egy alkalommal egyetlen egy órára nem tudna lejönni Dömsödre? Apa, elmegyek a patikába, kiváltani a receptjeidet. A boltból mit hozzak neked?
Áront a szemünk láttára húsz éven keresztül, szinte teljesen egyedül nevelted, tejben-vajban fürösztötted, kényeztetted, nem érzi, hogy ennyit megérdemelnél tőle?"
Amikor átvittem a listát, még kértem 3 szelet kenyeret, hogy holnapig kibírjam.
A kert végében még találtam egy pár szem giót, azokat is odavittem a többihez, száradjanak, melegedjenek.
Este még megmelegítettem egy sült csirkecombot vacsorára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése