Visszatérés Dömsödre

20190508 szerda

Áron ébresztő órájára ½ 6-kor nyitottam ki a szemem, de gondoltam majd meghallja és akkor vagy felkel, vagy nem, de elzárja. Próbáltam visszaaludni, de csak nem ment. 

Végül ½ 8-kor bementem hozzá és kérdeztem, hogyan fog beérni 8-ra a suliba? Akkor mondta, hogy nem hétfő-kedd az érettségi szünet, hanem hétfő-kedd-szerda és végre elzárta a wekkerét.

Sikerült visszaaludnom.

Olyan kilenc óra körül szólt, hogy készen van a reggeli. (tükörtojás, főtt kolbász mustárral és egy kis sarka kenyér.) Nagyon finom lett. Hozzá még ettem a tegnapról megmaradt karalábé krémlevesből.

Már reggel elhatároztam, hogy ha ilyen tünetmentes vagyok, mint most, akkor délután elindulok Dömsödre.

Ili, ahogyan tegnap ígérte, meghozta a patikából a gyógyszert.

Négy órakor meghagytam Áronnak, ha a szobájában rendet csinált, pénteken ő is jöjjön utánunk busszal Dömsödre és azzal elindultam.

A szokásos útvonalon  8-as busz, M4-es metró, M3-as metró + metrópótló autóbusz és a Népligeti távolsági buszvégállomásról 17:05-kor elindultam Dömsödre.

A CBA megállótól egy 30 perces séta Gabikáéhoz, ahol nagyon megköszöntem Feri bácsinak a Mannával kapcsolatos négynapos törődését és átvettem a kulcsokat.

Manna üdvözölt és azt mondta: „Azt hittem, hogy már végleg elhagytál.”