2020. november 27., péntek

Emlékezés Pilinszky Jánosra

 920201127 péntek

8-kor felkelés. Megnéztem a Kecskeméti TV riportját Tibcsivel, amint a Tiringer István vasművész alkotásairól szóló könyv megjelentetésének körülményeiről beszél. A könyvből én is fogok kapni egy tiszteletpéldányt utólagos korrektúrázásra.

Reggelire bundáskenyér és tejeskávé.

10-kor kimentem és amennyire tudtam egyenletesen, kanalanként  elszórtam a konyhakertbe G. Lacitól kapott nyúltrágyát. Most már jöhet a hó, azt a trágyát a föld mind beszívja.

A GLS futár hiába ígérte, hogy ma 10 és 11 óra között jön, ég 12-re sem ért ide. Ha jött volna, az feltűnt volna, mert a kaput külön ezért kinyitottam és a kapu közelében trágyáztam a konyhakertet, sőt még a telefonom is a zsebemben volt. Végül délután egy órakor megérkezett.

Áronnak holnapután lesz a 19. szülinapja. A hülye apja nekiáll a diótortája sütéséhez, de a kis tepsit nem találom, a nagy meg az egyik irányban nem megy be a sütőbe, a másik irányban bemegy, de akkor nem lehet becsukni a sütő ajtaját. Szerencsére itt van a közelben Gabika, aki a Ferivel át fog küldeni többféle tepsit, hog válasszam ki a nekem legmegfelelőbbbet és hajrá.

Most a legfontosabb, hogy a vacsorára feltett paprikás krumpli ne égjen oda. Sikerült, már csak arra kellett vigyáznom, hogy  a sorrend a megfelelő  legyen. Unicum, esti gyógyszer, paprikás krumpli, sör.   

Pilinszky János kedvenc költőm (Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas), aki ha élne ma lenne 99 éves. Engem megtisztelt azzal, hogy egyetemi éveim alatt (1960-65) néhányszor átcsalt a Múzeum kávéházból (ahol évekig szinte minden estémet töltöttem Fejes Endre, Somogyi Pali és a többiek társaságában)  és együtt vacsorázhattam vele a Kárpátia étteremben. Nagyon felnéztem rá. Tőle kaptam az esztétikáról szóló első leckéimet. Számomra egész munkásságának és ars poeticájának egyik legfontosabb mondtata az volt: "Nem az a fontos, hogy a madár hányat csap a szárnyával, hanem az, hogy íveljen." Csak a született zsenik tudnak ilyen pontosan fogalmazni. Ő az volt.

Csak két évtizeddel később a halála után tudtam meg Czeizel Endre elemzéséből, hogy latens homoszexuális volt.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése