fogkőeltávolítás

 20201125 szerda

10 órakor ébredtem.

Fél 12--ig még elbabráltam a notebookkal, de most már koncentrálnom kell az indulásra, ha időben oda akarok érni Adri fogorvosi rendelőjébe.

Sikerült a nekem rezervált időre 13:30 odaérnem. A rendelő jól felszerelt és bizalomgerjesztő, de mindez nem elég arra, hogy legyőzze a szorongásomat. Szerintem a világ nyolcadik csodája a Moro féle "ölelési reflex". Moro szerint a csecsemő azért nyújtja a két karját a fölé hajoló anyja felé és azért kapaszkodik a anyjába, mert örökölte anyja emlékeit, aki így kapaszkodott anno a fogorvosi szék karfájába. Mikor fogok találni egy olyan fogorvost, aki ráolvasással gyógyít?

Bár Adri megígérte, hogy a fogkőeltávolítás nem fog fájni, de mondhatom, hogy nagyon kellemetlen volt. Végül túléltem.

Hazaérve mindent bevásároltam a vacsorához (sertéskaraj csont, sárgarépa, fehérrépa, zeller a húsleveshez és száraztészta, angol szalonna, tehéntúró és tejföl a túróscsuszához). Mindkettő nagyon finom lett. A levesből csak én ettem, mert Áron nem szereti a leveseket, Emőke pedig B. füreden van. Megírtam, hogy egy adagot elteszek neki a mélyhűtőbe.