Takarítás a bázison

Kati reggel 7-kor érkezett. 

Nem akartam, hogy egy lusta emberrel találkozzon, ezért azonnal kipattantam az ágyból és magamra kapva néhány göncöt úgy tettem, mintha már én is hatkor keltem volna.

Nem örült neki, hogy a tegnapi ígéretemmel ellentétben mára nem lett rend Áron szobájában. Mivel Áron este lemondta az érkezését, így rendet sem tudott a szobájában tenni.

Először kiszolgáltam őt munkaeszközökkel (partvis, felmosó vödör, porszívó és egyebek).

Nekem úgy tűnt, hogy alaposan takarít, de attól teljesen ki volt akadva, hogy Áron szobájában egy mosogatógépnyi szennyes edény, tányérok, bögrék, evőeszközök, de még ételmaradékok is voltak az ágya alatt. Szégyenkeztem is, de közben igyekeztem mindenfélével tüsténkedni, hogy a segítségére legyek és hamarabb végezzen, mivel órabérben állapodtunk meg.

Elindítottam egy nagymosást és a tiszta edényeket kirámolva a mosogatógépből egy új adagot is elindítottam. Közben lehordtam a töméntelen mennyiségű PET palackot az autóba.

Amikor lement a nagymosás, akkurátusan mindent kiteregettem és elindítottam a következő adagot. A mosogatógépből is kirámoltam minden tiszta edényt és a helyére tetem.

Láttam, hogy nem helyesli, illetve nem nézi jó szemmel, hogy Áron szobájában őt tálcán várják a tejfölös pohárban a magok, hogy kikelve palántákká nőjenek. Ezért azokat szófogadó módon levittem a kertbe.

Dél körül mind a ketten kávéztunk.

12 óra után, bár szerinte még a ház felével sem végzett kifizettem neki az 5 órára a járandóságát és megbeszéltük, hogy majd még fogom keresni.

Kicsit pihentem, de a Mannát már nem engedtem ki a kertbe.

Induláskor betértem a Kukacosba egy halászlére és onnan haza.

 

Fél hatkor értünk Gazdagrétre. Áron hiába ígérgette, hogy mire megjövünk szép rend lesz, kétszer akkora a rendetlenség, mint amikor elmentünk.