Áron Bécsben

Amikor néztem az órára már elmúlt 3/4 6. Gyorsan felhívtam Áront, de megnyugtatott, hogy minden rendben van és oda fog érni 6-ra a suliba. Egy fél óra múlva, amikor hívtam már a Bécsbe tartó buszon ült és vidám volt. Nagyon nagy büszkeséget éreztem, hogy nekem ilyen klassz nagy és megbízható fiam van. A piacon csak tejet, őrölt piros paprikát, és 5 kg vöröshagymát vettem, amiből a tejet sikerült is ott hagynom, azonban visszafele a vegyesboltban, ahova csak citromért mentem be, vettem tejet is. Átmentem Gáborékhoz, hogy megkérdezzem, hozhatok-e két tányér kocsonyát, vagy átjönnek kiválasztani két tányért. Átjöttek, mert arra is kíváncsiak voltak, vajon rendesen elültettük-e azt a tő szőlőt, amit tőlük kaptunk. Délben Gáborék meghívtak ebédre. Klári nagyon finom paradicsomlevest készített, főfogásnak sült hurka és sült kolbász volt krumplival és különböző savanyúkkal. Hazatérve először begyújtottam a cserépkályhába, hogy ellensúlyozzam a kinti nagyon barátságtalan időt és próbáltam valamelyest rendet csinálni a szerelési munkák utáni rumliban. A 10 napos szünet után ismét beindítottam a kefir gyártást. Este megnéztem az X-Faktort. Közben Áron telefonált, hogy a busz késni fog és 9 óra helyett várhatóan csak 10-11 óra között fognak a Sasadinál landolni, viszont nem szükséges, hogy Emőke odamenjen érte, mert Olivér apukája onnan hazaviszi kocsival. Az üzenetet továbbítottam Emőkének.