Szilveszter

Éjszaka Áron azzal jött át hozzám, hogy adjak neki egy takarót, mert fázik. Ez az én hibám volt, mert a cserépkályhába való begyújtás megtévesztette a thermostat-ot és a lenti meleg, azt az utasítást adta, hogy nem kell a központi fűtésnek fűteni, mert lent már 22 fok van. Rögtön adtam neki egy plusz takarót és a termosztátot átállítottam, hogy induljon be a központi fűtés. Ma éjjelre nagy lehűlést jósolnak, ezért úgy tervezetem, hogy ma este az ő szobájában külön be fogok fűteni a kis öntöttvas kályhájában. Reggel 9:00-ig aludtunk és csak utána indultam el a Dabi Vegyesboltba kenyérért és sajtért. Áront csak akkor szólítottam le a lustálkodásából, amikor már gőzölgött a reggeli, élén a bundás kenyérrel. Én kihoztam az istállóból egy tányér kocsonyát. Próbáltam Áron kedvébe járni, hogy legalább a tavaszi szünetre hívjuk ide Leót, de nem jártam sikerrel. Áron szobájában találtam egy hete ott száradó almás pitét. Áron érezte, hogy ebben ludas, ezért mondta, hogy a morzsákkal együtt azonnal eltakarítja. Késő délelőtt vittünk át Gabikáéknak is két tányérral a kocsonyából, Rokkónak pedig a köröm csontokból, hogy azzal kívánjunk Boldog Új Évet. Gabika kínált minket káposztás pogácsával és diós bejglivel, de én ennek nem örültem, hogy Áron ebéd előtt ilyesmiből belakmározik. Meg is lett ennek az eredménye. Áron még este hatkor sem nyúlt az ebédhez. Semmi perc alatt begyújtottam Áronnál a kis öntöttvas kályhába, hogy éjszakára ott se hűljön ki a szoba. Amíg a fa leégett, Áron skype-olt Leóval, én pedig elrendeztem a leáztatott és lepréselt bélyegeket. A nagy kihívást az hozta, hogy Áron megállapodott Leóval, hogy ma kivételesen éjfélig fenn maradnak. A dolgot csak az teszi még komplikáltabbá, hogy Bristolban magyar idő szerint csak éjjel egy órakor van éjfél. Éjfélkor Áron lejött és Boldog Újévet Kívántunk egymásnak. Én a hagyományoknak megfelelően virslit főztem és hozzá tejfölös korhely káposztát tálaltam. Még egy unicum és eltettük magunkat holnapra.