Készülődés Miskolcra

Nyolc óra körül kászálódtunk ki a vackainkból. Én azonnal lementem készíteni a reggeliket, Áron pedig még egy darabig lustálkodott. Közben felhívtam Pétert, hogy mit tud a hóviszonyokról, mert ha nincs síelhető hó a Bükkben, akkor nem viszünk sífelszerelést és akkor inkább vonattal mennénk Miskolcra. Reggelire a szokásos kényeztetés. Utána Áron keresgette a történelem könyvet, amit csak azért hoztunk magunkkal Dömsödre, mert Nóra nagyi kíváncsi volt rá. Hosszú keresgélés után megtaláltuk egy zacskóban a karácsonyi könyvekkel egyetemben, amit Ági észrevétlenül a nagy könyvespolcra pakolt. Nagy volt az öröm. Két nap késéssel mindenki megkapta a karácsonyi ajándékát. Még szerencse, hogy nem enélkül mentünk haza Gazdagrétre, mert ott azután kereshettük volna. Elkezdtem összepakolni a haza-, és Miskolcra viendő cuccokat. Hazafele Áron kérte, hogy tegyem ki Gazdagréten. Ő ott búcsúzott el Nóra nagyitól. Nagyi a Maros utcában még egyszer elmondta, hogy milyen jól érezte magát velünk Dömsödön. Visszaérve Gazdagrétre Áron már Emőkénél volt. Gyorsan feltettem a korhely káposztát főni. Sok füstölt cuccot tettem bele, de a kóstolásnál kiderült, hogy a káposztát át kellett volna mosni, mert így túl sós lett. Amikor kopogtak azt hittem, hogy ő jött haza, de nem, Möci jött be és szeretett volna Boldog Karácsonyt kívánni, miközben mondott valamit a három éves szerelemről. Csak arra emlékszem, hogy kértem, menjen el és közben kitessékeltem az ajtón. Ez a fél perces intermezzo nagyon felkavart. Később megjött Áron és Emőke. Hozott sok finomságot karácsonyra. Áthozta a csomagot is, ami Adrinak érkezett benne a fogorvosi micro kamerával. A korhely levesből csak egyedül ettem, viszont a görög saláta megmaradt részét sikerült Emőkének adnom. Árontól egyedül azt kértem, hogy pakoljon be mindent a bőröndjébe, amit Miskolcra szeretne vinni. Péter telefonált és kérte, hogy ne bíbelődjünk a diótorta sütéssel, mert olyan sok az édesség, hogy azt egyedül nem is tudják elfogyasztani, inkább hozzak egy befőttes üvegben a korhely levesből, mert azt nagyon szereti. Még megbeszéltük, hogy a Yamahához kell-e vinnünk hangszórót és erősítőt, vagy azt tudnak-e prezentálni. A Dömsödről felhozott Yamaha klaviatúrát én kötöztem úgy a dobozába, hogy annak hordozó fogantyúja is legyen.