Isten malmai lassan őrölnek. Arra gondoltam, hogy mielőtt
kihívok egy takarító brigádot, a Biztosítóval meg kellene nézetnem a lakás
állapotát a szakértőjükkel, nehogy a kártérítésnél később vita legyen.
Egy órán keresztül hívtam őket „Az Ön hívása számunkra fontos. Jelenleg sajnos minden munkatársunk foglalt, kérjük, ismételje meg a
hívást később.”
Amikor végre sikerült egy emberi hanggal beszélnem és
elmondtam, hogy mi a problémám, közölték, hogy „a szakértőjük legkorábban csak
5 nap múlva tudja megtekinteni a lakást, de addig a kárelhárítást nem szabad
elkezdeni.” Erre azt mondtam az ügyintéző hölgynek, hogy örülök, hogy a
beszélgetésünket Önök rögzítik, mert én is rögzítem, és akkor tájékoztatom
Önöket, hogy amíg a lakásunk lakhatatlan, sőt mi több fertőzésveszélyes, addig
kénytelen vagyok a biztosító kártérítésének a terhére a gyerekemmel szállodába
költözni. Szívesen fogadom az Önök ezzel kapcsolatos költségkímélő javaslatát. Önnek pedig addig
is további szép napot kívánok. VÁRJON, KAPCSOLOM AZ OSZTÁLYVEZETŐT! Neki
ugyanilyen halkan és udvariasan elmondtam, hogy mi a problémám, mire azt kérte
legyek türelemmel, azonnal intézkedik és kárszakértőjük még a mai napon fel fog
keresni.
Katika ma felhívott, hogy jöjjek haza, mert, hiába javították meg tegnap megint folyik a
sz.. a lakásból. Most újra kijöttek és javítják,
de István nem tudja tovább őrizni a lakást, Katikának meg el kell mennie.
Áront és a Mannát otthagytam Dömsödön. Kajájuk bőven van. Áron
szerintem örült is neki, hogy nem vagyok ott. Kérte, hogy a krumpli
salátából, amit tegnap készítettem, hagyjak ott neki is. Hagytam és sok szelet
rántott csirkemell is van a hűtőben.
Én hazaérve 3 óra óta csak próbálom felszedni a vizet és a sz-t és
szellőztetek.
Pihenésképen megmelegítettem magamnak a halászlét és azt
ebédeltem.
D. Józsi telefonált, hogy szeretne velem beszélni, és ha nekem is alkalmas, akkor most eljönne.
Mondtam neki, hogy állok a rendelkezésére, csak a lakásba nem tudom meghívni.
Azt mondta fél óra múlva itt lesz.
Amikor megjött, először is egy üveg tölgyfahordóban érlelt
unikummal gratulált a születésnapomra, majd leültünk a kis Kínai teraszán és
egy kóla mellett jót beszélgettünk. Jó volt nosztalgiázni a ’90-es évek
munkahelyi élményeiről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése