Zsidó ismeretterjesztés

Reggel,először leszaladtam a postára befizetni a takarékcsekket és venni valami reggelinek valót. Kenyér sajt, füstölt tarja stb. A füstölt tarjával volt egy kis vitám, no nem azért a 200 forintért, de elvi kérdést csináltam abból, hogy ha már meghirdetik az akciós árat, akkor kit érdekel az, hogy a mérlegen még nincs átállítva az egységár. A vezetőnő azt mondta, hogy ő nem tudja megerőszakolni a mérleget, hogy 410.- forint helyett csak 220.- at nyomjon a cimlére. Jöüjjek vissza egy óra múlva, addigra már át lesz programozva. Erre csak azt tudtam válaszolni, hogy én a helyükben az előző záráskor programoztam volna át, de ha már ez nem sikerült, akkor kivenném a csomagból a tartjának kb. a felét és úgy dobnám a mérlegre. Jaj, tényleg ez az eszembe sem jutott, mondta, majd utasította az eladót, hogy tegyen így. Fantasztikus, hogy mennyire nem tudnak kereskedni.

Csak kapkodva tudtunk reggelizni, mert . Eszter egyfolytában sürgetett, hogy el kellene már indulnunk, hogy 10-re odaérjünk az Operához. Időben odaértünk és Zoli elindult velünk a zsidónegyed idegenvezetésére.
Megint végiggondoltam, hogy miközben többen külföldre járunk, hogy megismerkedjünk az elmúlt korok hagyományaival, értékeivel, aközben nem tudunk eleget a közelünkben megtekinthető múltról.
Zoli most is nagyon felkészült idegenvezetőnek bizonyult és sok érdekeset tudtunk meg tőle. Egyes házak lepusztult homlokzatáról el sem lehetett képzelni, hogy milyen kincseket rejt a ház belül. Külön tetszett, hogy Zoli minden ilyen háznak tudta a kapujának kódját és mint egy "tárulj szezám" nyíltak ki előtte a kapuk.
Pihenés gyanánt beültünk a Hanna nevű étterembe. Esztes és én maceszgombóc levest ettünk, én még egy rántott pontyot tartárral, Áron pedig tojásos nokedlit.
Folytatva a túrát, Zoli hat órán keresztül tartotta az előadását. Akkor búcsúztunk el a társaságtól, amikor már Áron nagyon elfáradt.
Hazafele még betértünk egy capuccinóra és amilyen kicsi a világ, a presszóban még összetalálkoztunk kis Tamással és Zsófival.
Telefonon egyeztettünk Krisztával és Judittal, hogy biztosak legyünk abban, meddig is tart a karácsonyi iskolai szünet. Nagy megnyugvással tértünk nyugovóra, hogy még van egy szabad napunk.