2013. február 3., vasárnap

Rustico Pizzázó

Sokáig lustálkodtunk. Tehettük ezt annál is inkább, mivel Áron készítette el a reggelit. Nekünk csak akkor kellett kibújnink az ágyból, amikor ő feltálalta az ágyunk mellett a szalonnás, hagymás tojásrántottát a sajtos melegszendvicset csalamádéval és a tejeskávét.
Odakint szállingózik a hó és hideg van. Ki sem dugtuk az orrunkat. Tegnap amikor a medve kijött a barlangjából, nem látta meg az árnyékát, amiből következik, hogy hamar vége lesz a télnek.

Először levagdostam egy adag bélyeget. Utána elővettem Áront a leckéjével együtt. Rögtön az elején azon bosszantottam fel magam, hogy Áronnak nem voltak meg a német cuccai.
Emővel angoloztunk egy órát. Pihenésnek leültem a számítógép elé, megírtam az elmúlt napok naplóját.
Ebédre megint a tegnapi finom csurgatott tojáslevest, utána pedig az oldalassal készült krumlifőzeléket ettük. Ráadásnak Emő a rakott túrós palacsintát sütötte meg. Leáztattam a bélyegeket és arra gondoltam, hogy ma még le is préselem őket.
Áron, bár degeszre ette magát ebédre, mégis felújította a kívánságát, hogy ma a Rustico-ban szeretne pizzát enni. Meg kellett oldanom a folyón átcsónakázó három fehér ember és a három kannibál logikai feladatát. Lassan kezdtünk készülődni. Mire szürkülni kezdett már bent ültünk sz autóban. A Rokkónak szánt csontokat csak kutyafuttában tudtam odaadni neki, mert Áron egyfolytában nyüstölt, hogy be fog zárni a Rustico.
Mire hazaértünk teljesen besötétedett. Felhordtuk a cuccokat, bekaptunk egy Unicumot és mentünk a pizzázóba. Áron megnyugodott, hogy este 11-ig van nyitva. Rendeltünk három nagy pizzát. Egyet Áronnak, egyet Csabinak elvitelre és egyet megettünk ketten Emővel. Be kell látnom, hogy jobbat készítenek, mint amilyen az általam sütött, pedig az is nagyon finom.
Otthon nem maradt más hátra, mint Áronnak a szobájában a csatatér rendbetétele. Meg kell, hogy mondjam Áron tisztességesen rendet csinált.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése