2013. február 1., péntek

Ultrahang

Ma reggel korán kellett kelnem, mert 1/2 8-ra kellett mennem az Ultrahang vizsgálatra. Emő és Áron még javában aludtak, amikor fél 7 után nem sokkal indultam. Áron csak egy pillanatra jött ki a szobájából meztelenül és kétségbe esve kérdezte, hogy én hova megyek ilyen korán. Itthon nem reggeliztem semmit, majd ha hazajövök bepótolom. A vizsgálatot végző nagyon kedves volt. Részletesen elmondta, hogy mit lát, és hogy az mit jelent. Megnyugtatott, hogy egy ilyen visszér eltávolító műtét csupán egy nap bennfekvést jelent. Utána egy hét múlva ambuláns módon kiveszik a varratokat és további három hét kímélés után már el lehet kezdeni terhelni, sőt kötelező a mozgás gazdag élet.
A délelőtt további része az anyagi csőd elrendezésével telt. Két szolgáltató is írt fenyegető levelet, hogy ha 8 napon belül...... stb. Az IMF-hez nem fordulhattam, ezért Emő utalt át nekem a nyugdíjig átmeneti hitelt. Sikerült a legfontosabb átutalásokat elvégezni és amikor már megnyugodtam, akkor elővettem az angol leckét és játszottam egy sakkpartit online.
Felhoztam a nyugger kajákat és a zöldbab levest be is vágtam belőle.
Emő érkezett haza legkorábban. Bekapcsoltuk a mobilon a fűtést és úgy határoztunk, hogy amint hazaérkezik Áron a farsangi mulatságból, letűzünk Dömsödre.
Egy darabig vártuk Áront, azután bepakoltam mindent az autóba és elindultunk érte a suliba. Nagy nehezen megtaláltuk Áront. Mindenki dícsérte a közös és az egyéni produkcióját is.
A suliból egyenesen indultunk Dömsödre. Csak a szigethalmi TESCO-nál álltunk meg. Vettünk tejet, ásványvizet, müzlit.
Bár már fél nyolc körül járt, mégis nyitva találtuk a Dabi Vegyesboltot és még egy fél Kárpát kenyeret is tudtak adni. A bázison jó meleg volt.
Gyorsan megvacsoráztunk. Áronnak már le kellett feküdnie, de mi még megnéztük a TV-ben a 60-as évek magyar blödli filmjét Bujtor Istvánnal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése