A bélyegáztatás nagyüzemi módszere

Nagy terülj-terülj asztalkával kezdtük a napot a kúp alatt. Áron, mint főszakács rendelkezett.

Tibcsivel kimentünk a Duna partra. Bemutattam őt Z. Gáboréknak, akiről kiderült, hogy több közös szálon ismerik egymás tevékenységét.

Odaadtam Gábornak a neki szánt ajándékot.

Kora délután Áron átment Leventéhez, de nem maradt ott, mert Leventének láza volt és pihenésre volt szüksége, hogy holnap mehessen a táborba.

Tibcsi átadta az otthonában leáztatott és lepréselt bélyegeket és egyben bemutatta, hogy az én manufaktúrás módszeremmel szemben, hogyan kell nagyüzemi módszerekkel bélyegeket áztatni.

Először is a bélyegek körülvagdosása egy teljesen fölösleges és elhagyható művelet - mondta. Igaz, hogy ha borítékostúl akarunk áztatni, ahhoz nagyobb tálra van szükség, de hát erre itt van a fürdőkád és ezt a gyakorlatban be is mutatta. Majd lehalászta a borítékokat és a leázott bélyegeket egy tésztaszűrővel merte ki.

Ötkor Tibcsivel mi is átmentünk Gabikáékhoz. Átvittük nekik a fél tepsi hot dogot, miközben exkuzáltuk magunkat, hogy nem lett olyan finom, mint amit ők sütöttek.

Este a kúp alatt paprikás krumplihoz készülődtünk. Áron készítette a tüzet, Tibcsi a hagymát aprította, én pedig a krumplit hámoztam és a kolbászt karikáztam bele, miután a béltől megfosztottam.

Az összmunka eredményeként hamarosan rotyogni kezdett a paprikás krumpli. jégbe hűtött kovászos uborka és kárpát kenyér volt hozzá, közben Unicum és sör.