Áron megjött Egerből

Reggel újabb alkudozás, hogy mikor kerüljön sor a szurira.

Minden esetre ehhez kötöttem a reggelit és így már mindjárt könnyebben ment az alku.

Délelőtt további fejlesztések a huzikában. Az a WC kulcs tartó kis fogas, amit eddig csak a ragaszó tartott, az mindig leesett. Most egy 2x15-ös bútorcsavarral megerősítettem.

A vasudvarban vettem két sárgára eloxált kilincspárt. Az egyiket Emőke lányom lakásajtajához, a másikat a Dömsödi toló kapuhoz.

A tolókapuét azonnal elkezdetem szerelni. Egy kicsit problémát jelentett, hogy a danamid betétet fel kellett fúrnom 14-esről 18-asra, de megoldottam. Egy fára rögzítettem a kilincs címeket, hogy ki tudjam fúrni.

Délután nagy örömhír, Áron és a Nóra nagyi hazajöttek Egerből és Áron már a 139-es buszon ülve Gazdagréti tér felé menet hív. Megbeszéltük, hogy Gazdagrétről tud tovább menni a Népligeti autóbusz pályaudvarra, de nincs pénze.

Felhívtam Ilit és megbeszéltem vele, ha Áron jelentkezik, adjon neki 1-2.000.- forintot. Visszahívtam Áront és amint tud indul.

Öt óra előtt már hívott, hogy ő el fogja érni a 17.05-ös Dömsödi járatot.

Amikor kimentem 18:05-re a buszhoz, Áron nagy boldogságomra megérkezett. Alig tudtam betelni az örömtől. Áron csak mesélt, csak mesélt és mesélt.

A bázison megállapította, hogy csak egy hétre teszi ki a lábát és már megcsinálják a Középső út aszfaltozását.