2015. július 4., szombat

Tibcsi első napja

A reggeli ébredés után, mindenkit „Jó reggelt”-tel köszöntöttem és megkérdeztem, kinek van kedve engem elkísérni a  piacra. Tibcsi volt az egyetlen jelentkező.

Vettünk angol szalonnát, tejet, kárpát kenyeret, és mélyhűtött leveles tésztát.

Mielőtt bevittem volna magammal Tibcsit a csavarboltba, elmeséltem neki, hogy én ott gyakran vásárolok és amikor a tulaj megmondja, hogy mennyivel tartozom, akkor minduntalan ellenállhatatlan vágyat érzek, hogy az árat felfele alkudjam. Tibcsi arcán láttam, hogy nem érti pontosan, amit mondtam.

Beléptünk. Átadtam az úrnak a szerkezetet, aminek a rögzítéséhez kértem 4 darab csavart. Az úr nézte és mérte a furat átmérőjét, majd belépett a számítógépébe és ott is keresett nekem megfelelő csavarokat. Miközben elment hátra a csavarok raktárába, a felesége varázsdobozokat vett elő és onnan próbált nekem megfelelő csavarokat találni.

Végül az úr gondosan becsomagolt 4 db csavart és átadta. Az egész procedúra nem tartott tovább tíz percnél, de közben mind a ketten csak az én problémámmal foglalkoztak.

A végén megkérdeztem: Mivel tartozom? Semmivel, mondta egyszerűen a tulaj. Megköszöntem és miközben elköszöntünk ránéztem Tibcsire. Láttam az arcán, hogy most már érti.

Áron készítette a hihetetlenül finom és gazdag reggelit. Nekem csak a parancsokat osztogatta, hogy miképp terítsek és miket vigyek ki a kúp alá.

Tibcsivel meglátogattuk Gabikáékat, bemutattam Tibcsit és vittem Gabikának egy kis ajándékot.

Gabikáéknál kaptunk Internet hozzáférést és így egy-két technikai dolgot meg tudtam beszélni Tibcsivel.

Az esti menühöz hozzácsaptam a Gabikától tanult sült hot dogot. Tibcsi gyúrta és szabta a tésztát, én pedig adogattam neki a debreceni kolbász darabkákat. Utána göngyörgetés és mehetett a kilisztezett tepsibe. Már csak ecsetelni kellett egy megkevert tojással és megszórni szezám maggal.

Sütő és húsz perc múlva készen lett az esti csemege.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése