A reggeli ébredéskor még mindig amiatt
forgolódtam, hogy mi van ha az utcán rántottam ki a zsebemből a telefont. Az
után Áron felkelt és rövid időn belül jelentette, hogy megtalálta a
telefonomat. Nagyon köszöntem. Legalább egy ész van a családban.
Ezen kívül a levelezésemet kinyitva
reggelre látom, hogy több pozitív dolog is történt. A reklamált füles helyett
küldenek egy újat (és a régit vissza se kérik). Lehet, hogy ma hozzák meg a 10
W-os LED reflektorokat és Gabikának sikerült találnom 2 db akkut a kütyüjébe a
tönkrementek helyett.
Katikát felhívtam telefonon, hogy a LED
küldeményt vegye át és fizesse ki.
Közben nagyon időben elindultam a brushupra.
Gerry másfél óráját Zitával élveztük, de
amikor ½ 5-kor ennek vége szakadt, akkor én már iszkoltam.
Onnan nekem a Citi Bank meghívására a
Larusz étterembe kellett rohannom. Látva, hogy még egy bő óra van a számomra,
először hazamentem, gondoskodtam Áron vacsorájáról (adtam neki pénzt, hogy
valamit vegyen a belátása szerint) és csak egy pár percet késve rohantam
vissza az előadásra.
Alig késtem 5-10 percet, már ment az
előadás.
Ott először végig kellett hallgatnom egy
nagyon hosszú, majdnem unalmas előadást arról, hogy a befektetőknek mi a
teendője akkor, ha a világ gazdaságában recesszió van.
Hazafele még bementem a CBA-ba. Vettem
két császárzsemlét Áronnak és egy csirke ragu krémlevest magamnak, mert azt már
nagyon kívántam.
Mannát hívogattam, de nekem nem került
elő. Később Emőke behozta és reklamált, hogy a Mannának „már megint” nincs
rendes kajája.
Áront kértem, hogy inkább most készítse
el a tízóraiját, mint a nagy kapkodás közepette reggel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése