Már hajnaltájt nagyon görcsölt a hasam.
Ki is mentem, hogy könnyítsek magamon, de a hasam továbbra is fájdogált. Ezért
azután egyáltalán nem voltam meglepve, amikor ½ 8-kor Áron azzal jött át, hogy
nem érzi jól magát és nagyon görcsöl a hasa.
Áron nem egy iskolakerülő, lógós típus,
ezért azt javasoltam, hogy próbáljon meg kakálni és utána feküdjön vissza,
pihenjen, és majd eldöntjük, hogy mi legyen.
Lehet, hogy mind a ketten ugyanattól a
kajától rontottuk el a gyomrunkat.
Fel is hívtam a Nóra nagyit, hogy
nincsenek-e gyomorpanaszai, de ő nagyon jól volt és így a gyanúm nem
igazolódott be.
Áronnak egész nap csak pirítós kenyeret
adtam és teát, hátha akkor kitisztul a gyomra.
Dél körül elindultam megvenni a tolókapu
zárat, amit a Fehérvári úti Kulcskirálynál sikerült is abszolválnom.
Mire a fiúk délután négyre megjöttek a
németre, Áron már teljesen jól lett. A német gyakorlás annak ellenére vidáman
telt, hogy a legutóbb feladott szavakat csak 66, 33, és 21 %-ban sikerült
megtanulniuk (a sorrend Olivér, Bálint, Áron).
Vacsorára Áront még teljesen nem
mentettem fel a diéta alól, így neki csak egy kis petrezselymes főtt krumplit
tálaltam.
½ 10-kor Áronnal még vita volt azon, hogy
mikor feküdjön le, de mindenképpen kértem, hogy reggel legkésőbb 7:12-kor
induljon el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése