hólyagtükrözés

 Arra ébredeztem hét óra után nem sokkal, hogy Áron készülődik a suliba, illetve színházba. Azt ugyanis nagyon szellemesen megoldották Áron iskolájában, hogy ma legyen-e diák sztrájk, vagyis tanítási szünet, vagy ne legyen. Lett is meg nem is. A suliba ma is be kell menni, mint minden más hétköznapon, de ma az egész iskola elmegy színházba és megnézik Shakespeare: Rómeó és Júlia c. darabot. Salamoni döntés.

Adtam Áronnak egy ezrest a színházjegyre, meg még 300-at valami nasch-ra és kértem, hogy vigyen egy almát is magával.

Én is kezdtem szedelődzködni, mert nekem meg ½ 9-re kellett mennem az Urológiai Klinikára, hólyagtükrözésre. Nem a bátorságom miatt megyek oda, hanem azért, mert belátom, hogy ha baj van, akkor azt jobb megelőzni, mint beleszaladni.

Emőke lányom csak bedobta Mannát, mert ő is sietett dolgozni.

Pontosan érkeztem a Klinikára és hamar be is hívtak. A tükrözést túl lehetett élni, de mondhatom, hogy nagyon szar volt.

A vizsgálat annyira megviselt, hogy már alig vártam, hogy hazatérjek és vízszintesbe tegyem magam.

Könnyelműen úgy jöttem ki az épületből, hogy előtte, még bent nem mentem ki WC-re, így azután, de még a klinika kertjében már annyira kellett vizelnem, hogy ha ott azonnal nem könnyítek magamon, menten összepisálom magam.

 A hazafele vezető úton már egyáltalán nem olyan férfiúi érdeklődéssel néztem a nőket, mint tettem ezt eleddig.

Közben visszaidéztem, amiket a tükrözés után mondott a doktor úr. A bajt megelőzendő daganat eltávolító műtétet javasolt:

-           március 3-án fel kell őt keresnem egy alapos labor beutalóért,

-           utána megvizsgáltat egy aneszteziológussal,

-           majd beutal műtétre, ami szerinte egy fél órás beavatkozás és négynapos bent fekvés,

-           azt követően háromhavonta a maihoz hasonló tükrözéses kontroll vizsgálat.

Mondhatom, szép új világnak nézek elébe. Aki úgy gondolja, hogy 75 éves kora után, egy félév múlva egészségesebb lesz, mint amilyen egy fél évvel ezelőtt volt, az becsapja saját magát.

Hazafele jövet ért el K. Laci telefonja, aki arra figyelmeztetett, hogy legyünk arra felkészülve, hogy az Apáczai-ban maratoni a felvételi, mert a szóbelin még kémiából egy tesztet is iratnak a felvételizőkkel. Olivér és Bálint most szabadultak onnan.

Itthon végre a napszakot teljesen figyelmen kívül hagyva lefeküdtem és éreztem, hogy óráról-órára jobban leszek, kivéve, amikor ki kell mennem WC-re, mert az még mindig fájdalmas.

Amikor délután megjött Áron én még feküdtem és arra kértem, hogy a maga módján készülődjön a holnapi megmérettetésre és mindent gondosan pakoljon össze. Ehhez képest este ½ 8-ig játszott és Skype-olt az Interneten.

Hét óra után leszaladtam a CBA-ba és megvettem a holnapi szendvicsbe valókat.

Elkezdtem készíteni a vacsorát. A Dömsödről hozott csirkelevest csak meg kellett melegíteni. A főfogás pedig rántott csirkemell rizzsel és hozzá francia saláta. Ezeket frissen készítettem. Áronnak és Emőkének is ízlett, bár a csirkemellet nem kellett volna annyira megsütni, így egy kicsit száraz lett.

Este 7 és 8 között, ahogyan az előre borítékolható volt, az ígérete ellenére nem hívott minket Nóra nagyi.

A sok megpróbáltatással járó nehéz nap után túl sok kupica unikummal próbáltam oldódni, amim miatt a TV előtt el is aludtam. Annyira zűrös volt a mai nap, hogy még a Duolingó is elmaradt.