Áron arra panaszkodott, hogy reggel nem
szólalt meg az ébresztőórája és emiatt elaludt. Én persze fölébredtem annak a
„nem megszólaló” ébresztő órának a hangjára.
Manna is nagyon rosszalkodott és azzal
fejezte ki a nemtetszését, hogy mindenhova felugrott és levert valamit.
Reggeli után kicsit Duolingóztam, majd
megírtam a Tinydeal-nek reklamáló levelemet és bekapcsoltam a Dömsödi fűtést.
Még egyszer kinyomtattam a felvételizésre
kijelölt középiskolák Excel lapját, az eddig elérhető információkkal és két
iskolával fel is vettem telefonon a kapcsolatot, hátha ott még van valami
keresni valónk.
Az egyiknél, ahol az Igazgató úrnak szóló
levelem nem jutott el hozzá, kaptam egy másik e-mail címet, a másiknál pedig
sikerült beszélnem az iskola titkárral.
Amikor Áron megjött a suliból, kijelentő
módban közölte, hogy ő nem jön Dömsödre. Ebből azután egy jó kis veszekedés
kerekedett ki, miközben tudtam, hogy az egésznek az a célja, hogy ő az egész
hétvégét Internetezéssel tölthesse.
Felhívtam Emőkét, hogy beszéljen az
öccsével, de ő sem jutott Áronnal előbbre.
Áron egyetlen argumentációja az volt,
hogy ő csak azért nem akar Dömsödre jönni, mert én ott egész nap szekírozom. Ez
nem igaz és ezen annyira kiakadtam, hogy azt mondtam, hogy akkor Manna sem és
én sem megyünk, amivel teljesen elrontja mindannyiunk hétvégéjét.
Végül hallgatott rám és úgy döntött, hogy
jön. Mire a TESCO-hoz értünk, már rendbe jött a köztünk lévő rossz hangulat,
újra béke van. Nagyon szervezetten adtuk le a palackokat és még szervezettebben
vásároltunk mindenfélét (Unikum, sör, sokféle csirkeaprólék, sajt, szőlő, egy
karton tartós tej, meg egyebek. Kifele jövet Mannáról sem feledkeztünk meg,
neki is vettünk a Fressnapf-ban ínyencségeket.
Áron ott evett egy milánói makarónit
néhány szelet rántott sajttal. Én csak egy túrós csuszát csomagoltattam
magamnak.
Mire leértünk a bázisra, sajnos már
besötétedett, de a benti klíma nagyon kellemes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése