Előszerződés és Áron nélkül Dömsödön.

Ahhoz képest, hogy Péntek 13-a van, szép napsütésesnek indul a reggel. 

Áron 7:20-kor indul el a suliba és bár megígéri, hogy leviszi a Mannát, de a Manna itt maradt.

Én egy főzős reggelit készítek magamnak (debreceni, lágy tojás és tejeskávé).

½ 9-kor indulok el. Természetesen Mannát is leengedem.

Először egy kicsit (80%-ra) feltöltöm az autót és onnan ½ 10-re megyek a Maros utcába előszerződni. Gyöngyi egy kicsit késik, Petra és Tibor többet, de azt telefonon avizálták.

Négyen vagyunk jelen. Aláírjuk az előszerződést és megbeszélünk néhány apró részletet.

Hazamenet kezdtem mindent becsomagolni.

Amikor Áron hazajött, előállt egy új programmal, hogy ő a torokugrató-s osztálytársaival megbeszélt szombatra egy közös programot, úgy hogy ő csak szombat délután jön majd Dömsödre.

Nem gördítettem a döntése elé akadályokat, mert alapvetően pozitívnak értékeltem, hogy a régi kapcsolatait is ápolja, meg különben is lassan meg kell barátkoznom a gondolattal, hogy egyre gyakrabban fog külön programokat csinálni, de azt kértem, hogy ne éljen vissza a lehetőséggel. Készüljön a biológia dolgozatra és kérje Emőkét, hogy kérdezze ki a tanultakat.

Ennek megfelelően egyedül gurultam Dömsödre.

Halásztelken vettem lecsókolbászt és csirke szárnyat, Kiskunlacházán pedig egy háló lecsópaprikát.

Dömsödre érve egyenesen a vasudvarba mentem és megvettem a kocsi beállóhoz a három faoszlop tartó kengyelt.

Azonnal elkezdtem készíteni a lecsót. A paradicsom az utolsó szüret. Még hálás is voltam, hogy október közepén még van annyi, amennyi a lecsóhoz kell.

Este felkötöttem az autó az éjszakai mérőórához kapcsolt töltőhöz.