toxikológia

20181222 szombat

Esztikénél nem csak lila hagymás túrót vettem, hanem egy doboz tojást és egy liter tejet is.

Átsétáltam a henteshez, ahol az ünnep előtt lévén nagy sor állt. Kivártam amíg sorrakerülök és  vettem egy nagy kocsonyának való körmöket, fülét, farkát és egy kevés színhúst.

Mindent aprólékosan bepakoltam az autóba és már éppen indulni készültem, amikor telefonon hívtak a Péterffy Kórház toxikológiájáról, hogy Pacher Áron nevű fiamat tegnap este alkoholmérgezéssel hozta be a mentő, de még tegnap ellátták, ma már csak egy infúziót kapott és délután haza is vihetem.

Azonnal lóra pattantam és bementem érte. Annál sokkal jobban kétségbe voltam esve, minthogy egy fejmosással kezdjem.

Hazahoztam. Bement a szobájába és most pihen.

Emőke azt mondta, ha már kipihente magát majd beszél a fejével.

Megtaláltam a nagy (6-8 literes) rozsdamentes fazekat és odatettem főni a kocsonyát. Amikor már úgy éreztem, hogy megpuhult benne a köröm, az egészet ki tettem az erkélyre, abban a reményben, hogy reggelre megdermed majd annyira, hogy le tudom szedni a tetejéről a zsírt.

Felmentem Zoliékhoz és kértem négy mélytányért. Kettőt amiben ők fogják kapni a kocsonyát, kettőt pedig magunknak kölcsönbe, mert rosszúl állunk tányérok terén.

Áronnak csak egy pirítóst és egy teát engedélyeztem, hadd erősödjön a gyomra. Szolidaritásból én is csak egy mézes citromos kamilla teát ittam este.

Teázás közben annyit mondtam neki, ha már úgy érzi, hogy erre alkalmas, akkor mesélje el, hogy mi volt tegnap.