Áront ma reggel egy "Isten éltessen sokáig"-gal
ébresztettem. Mától nagykorú a fiam. Megkapta a Sony VAIO új notebookját. Nem
nagyon volt rá ideje, hogy megnézze, mert ½ 9-kor elindult a suliba. Ma nincs
első órája.
Írt Zaka Dominika, hogy a készülő új könyvének (A szabadság
íze) a korrektúráját szeretné rám bízni. Megtisztelő feladat, elvállaltam.
A CBA-ba menet a lépcsőházban találkoztam Ilivel, Odaadtam neki az otthoni
maradék macskakaját (Manna hagyatékát), hogy adjon belőle Mandulának.
Nagyon régi (1965) 4-5 kollégám szervez keddre egy sörözést
(Ferdinánd Monarchia Cseh Sörház). Örülök a bulinak és a helyre is
kíváncsi vagyok.
Dél körül elindultam Dömsödre. A bió, a gyógyszeres zacskó
és a pucolt dió megtöltötték a kis hátizsákot. A másik csomag a notebook táska.
8E busz, M4, M3 és a távolsági busz. Egy kis gyaloglás és 5
óra előtt már a házban voltam.
Megmértem a pucolt diót, még egy pár dekányit kell hozzá
törni, hogy meglegyen a 35 dkg a tortához.
Begyújtottam a cserépkályhába, hogy könnyítsek az elektromos
kazán munkáján.
Behoztam az istállóból két tál kocsonyát, de ez az enyhe
november nem tett neki jót. A nagyobb részét kiöntöttem a WC-be.
Elkezdtem kipótolni a diót és már annyira kipótoltam, hogy
majdnem 40 dkg lett. Viszont nagy baj, hogy nem találom a krémszínű tepsit.
Megírtam Áronnak, ha jön, hozza magával, mert ha itt nincs, akkor biztosan
Gazdagréten van.
Halmozódnak a problémák, ezen már csak az Unicum segít.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése