2019. november 7., csütörtök

Földvári Gyuri


Még mielőtt Áron elindult volna a suliba, levittem az autót a Penny parkoló töltőjéhez. Onnan már csak két perc séta az élelmiszer bolt, ahol újhagymát és majonézes salátát vettem a reggelihez.

Busszal jöttem haza és rögtön elkezdtem készíteni a reggelit (császárszalonna. hagyma és ráütve egy tojás, tejeskávé).

Reggeli után felhívtam Bélát, akinek rögtön sikerül rábeszélnie néhány dologra, amit érdemes lenne Kínából megrendelni a nagy útra. Ajánlott a neten (Aliexpress) néhány dolgot, amik közül a Powerbank-et (20 000 mAh) már meg is rendeltem.

Földvári Gyurit csak azért hívtam fel, hogy mikor nem zavarnám, ha meglátogatnám a kórházban.

Teljesen tanácstalan vagyok abban, hogy mit vigyek neki, attól meg pláne szorongok, hogy az ő állapotában, hogyan fogok tudni vele beszélgetni, megközelítőleg olyan felszabadultan, mint azt tettem egy fél évszázaddal ezelőtt.

Bár kis elánnal ugyan, de nekikezdtem az íróasztali rend csinálásának, de nagyon hamar engedtem magamat eltéríteni.

Délután lementem busszal az autóért, lekötöttem a töltőről és elmentem az Őrmezői P+R parkolóba.

Onnan már egyszerű volt az út az Újpesti Baross utcai kórház Rehabilitációs Osztályára. M4, M3 és a 30A busz, ami a kőrház előtt áll meg.

Hamar megtaláltam Gyurit, éppen akkor vitt be neki a felesége (eleséget), egy kis vacsora kiegészítést.

Zavaromban rögtön letámadtam Gyurit, hogy válasszon egyet a neki hozott két könyv közül. Ő az Abe Kobó-t választotta.

Mindvégig nem hagytam szóhoz jutni, mert tudtam, hogy ha elmeséli a bal lába amputálásának a történetét, akkor hozzám is kell egy orvost hívni. Inkább megerőltettem a memóriámat és idéztem a régmúlt közös élményeinkből.

Megígértem neki. ha nem engedi a jobb lábát is elveszni, akkor odaadom neki a Nissan LEAF-et, amit egy lábbal kell vezetni.

Szeretem Gyurit, de ma nagy megkönnyebbülés volt tőle elbúcsúznom. Nagyon átéreztem, a súlyát egy láb elvesztésének.

30A, M3, M4 és a P+R parkolóból hazagurultam.

A CBA-ban vettem két pecsenyekacsa combot 200 gr. libazsírt és egy fej lila káposztát.

Itthon az egészet megsütöttem, megpároltam és este 10-kor tálaltam.
Közben S. Csaba meghozta a holnapi szállítmányt, a kaméleont.

Én felkínáltam  Áronnak, hogy megakarja-e nézni, de nem volt vevő rá.

Gondosan elkészítettem a pecsenyekacsát párolt káposztával, még egy darabokra vágott almát is belecsempésztem. Áronnak és Emőkének is nagyon ízlett a vacsora. Emőke és én még egy kevés Egri bikavérrel is megtoldottuk.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése