Arra ébredtem, hogy a bal lábamban szinte a csont fáj. Möci rendbetett körülöttem mindent, finom reggelit késített és tett egy vizes borogatást a lábamra. Szeretném azt hinni, hogy gyógyulok, de egyelőre úgy néz ki, hogy a betegágy folytatódik.
Hiába próbálok néha-néha bepótolni valamit bepótolni a blog elmaradásaimból, a bejegyzések egyre rövidebbek és az emaradás nöttön nő. A bejegyzések elszíntelednek, mivel csak a nyögéseim hallatszanak ki belőlük.
Möci bekevert egy nagy adag palacsinta tésztát, hajat mosott és lement a gyülekezetbe. Később átjött Emőke és egy jót dumáltunk.
Nagyi telefonált és érdeklődött a hogylétem felől. Felajánlotta, hogy holnap szívesen segít és elviszi Áront a teniszre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése