2013. március 10., vasárnap

tolvaj macska

Arra ébredtünk, hogy lentről fínom reggeli illata kúszik be a szobánkba.Áron már korán felkelt és elkezdte készíteni nekünk a reggelit. Nem volt mint tenni, kikászálódtunk az ágyból és lementünk megnézni, hogy mi a felhozatal. Szalonnás tojásrántotta volt az asztalon savanyúsággal és hozzá tejeskávé.

Reggeli után mindenki végezte a dolgát. Áron felmondta az Alföld első hat versszakát és megtanulta a hetediket. Möci elindított valamilyen nagymosást. Én elrámoltam a reggelinél maradt csatateret, megragasztottam a szemüveg keretemet, kiteregettem, az utolsó két újságpapírnyi bélyeget, majd nekiálltam felszerelni az istállóban a szivattyút. A szivattyú felszerelése nem ment olyan egyszerűen, mint hittem volna, de végül sikerült. A szivattyú hangja alapján úgy tűnt, hogy Feri nagyon jól meggeneráloztatta a télen.

Emővel angoloztunk egy órányit és most meglepően jól mentek neki a nyelvtani feladatok. A kiejtése már eddig is jó volt, de most mintha ráérzett volna valamire, ami az angolban nagyon fontos.

Möcivel egyszerre kezdtük el készíteni az ebédet. Ő a brokkoli krémlevest főzte, én pedig a csirkecombokat  rántottam ki és készítettem hozzá egy tepsi hagymás, petrezselymes krumplit. Ettől azután rögtön szűk lett a konyha, főként, ha hozzávesszük, hogy Áronnak éppen most jutott az eszébe, hogy neki kell kirámolnia a mosogatógépet.
Áron pihenés gyanánt kiment horgászni, majd egy óra múlva megjött egy közepes nagyságú ponttyal és azzal a napiparanccsal, hogy azt tisztítsam meg. Neki is álltam, de amikor megláttam benne az ikrákat bementem Möciért, hogy nézze meg, mert én még ilyent nem láttam.. Mire kiértünk már csak a fejét és a farkát találtuk meg egy nylon zacskóban, mert a tányérba kiszedett ikrát a macska megette a megtisztított, kibelezett halat  pedig ellopta.
Mindenki máshogy fogta fel a dolgot. Én mérgelődtem, Áron szomorú volt, Möci mindenen nevetett, Béla pedig a Skype-on keresztül közölte, hogy ő bizony a macskának szurkolt.

Elraktam a leáztatott bélyegeket, a tegnap lepréselteket pedig elkezdtem szortírozni. Möci sütött valamilyen túrós süteményt, amiből tudtunk hazahozni Csabinak és Emőkének is.
Elég későn kezdtük el a csomagolást, így azután csak sötétben értünk haza.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése