2013. március 26., kedd

viharos idők

Mivel hajnali négykor még nem tudtam elaludni, ezért reggel csak félálomban konstatáltam,  hogy Áron búcsúzkodik és elindul a suliba. Amikor már teljesen felébredtem, láttam, hogy Möci mindent odakészített  az ágyam mellé és úgy tűzött is el. Finom szendvicsek és tejeskávé, mellette a beveendő gyógyszerek.

Megreggeliztem, majd átnéztem a leveleimet. Megírtam angolul Béla reklamáló levelét és mielőtt feladta volna, részletesen megbeszélzük a tartalmát. Felhívtam Nóra nagyit és elmeséltettem vele a tegnap történteket. Azt mondta Áron nagyon jó és aktív volt az edzésen, az edző külön meg is dícsérte.
Arról is áradozott, hogy Áron milyen kedves, figyelmes vele szemben.

Emőke a munkába menet előtt átjött, hogy van-e valamire szükségem, ellátta Mannát és felhozta az ebédet. Amikor a fekvés ellenére elkezdett fájni a lábam, hogy eltereljem róla a figyelmem, sakkoztam online.

Megbeszéltem K. Lacival, hogy a mai német gyakorlés is elmarad, de az ikrek feljöhetnek délután egy órát játszani Áronnal.

A fiúk is, Áron is, majdnem egyszerre érkeztek. Áron eldicsekedett, hogy hozott matekból egy ötöst, majd bevonultak a gyerekszobába és játszottak.
Nemsokára Möci is hazaérkezett. Elmesélte a napját, főzőcskézett Áronnal, kedves volt, mint legtöbbször.

Azután egyszer csak belenézett a számítógépembe, olvasta, hogy valakinek gratuláltam a szülinapjára és onnan kezdve dörgött, villámlott és tüzet okádott az ég, felkapta a kabátját és vissza se jött reggelig.










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése