Reggel, bár nem köszönt el Áron olyan kedvesen mint szokott, de azért remélem, hogy a tegnapi balhé után egy kicsit jobban összeszedi ma magát.
Reggeli után nekiestem a kütyünek és megismerkedtem néhány újabb programmal is.
Möcivel telefonon is megbeszéltük, hogy miképpen kellene változtatni Áron hozzáállásán, ami az iskolát illeti.
Egyelőre nem tudjuk pontosan megfejteni, hogy ez a kiskamasz kornak milyen rebellis megnyilvánulása, de fel fogjuk keresni B. Katit, aki ebben jártas szakember és ezelőtt 8-9 évvel már sokat segített, az akkori problémák megoldásában.
Délre sikerült az apróbb ügyeimet a számítógépen keresztül elvégezni.
Négykor időben megérkeztek az ikrek és elkezdődhetett a német gyakorlás. Először úgy tűnt, hogy minden rendben lesz a németezéssel, de nem így lett. Beléjük bújt a kis ördög és annyit rosszalkodtak, hogy fel kellett emeljem a hangomat. Nem csupán a magatartásukkal volt probléma, hanem a felkészültségükkel is.
Laci hat körül jött értük. Mi már elkezdtünk készülődni a filmklubba. Tudtuk, hogy Laciék ma nem jönnek és a mi elvárásaink sem voltak túl nagyok a mai programot illetően. Én minden esetre bekaptam a nyugger kaja második fogását és egy unicumot.
Áronnal is megbeszéltem, hogy ma későn fogunk hazajönni.
Hét körül elindultunk és Emőkével telefonon egyeztettük, hogy miben gondoskodjon este az öccséről.
A film Tim Burton: Ollókezű Edward volt. Ahhoz képest, hogy az előzetesek alapján egy blődlinek gondoltuk, egészen jó film volt. Főleg azután értettük meg igazán, hogy a film esztéta szakemberek egy-két dologra utólag rávilágítottak.
Viszonylag korán, olyan 11 óra körül értünk haza és már zuhantunk is az ágyba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése