Áron már annyira önállóan indult a suliba, hogy nekünk még sürgetnünk se kellett.
Szerény reggeli (lágy tojás, libazsíros pirítós kenyér, sajt és tejeskávé) után lassan készülődtem a bányába az új projekt tárgyalására. Möci irányította a ruházatomat és átérezve az ügy fontosságát általános tanácsokkal látott el.
A tárgyalás első fázisban, inkább a két cég együttműködésének keretein belüli lehetőségek megbeszélésével folyt. Miután éreztem, hogy hármunk közül én beszélem a legszegényesebb angolt, bár mindent értettem, igyekeztem minél ritkábban megszólalni. Ezzel együtt nagyon jónak ítéltem meg a tárgyalást és amikor Győzőt kikísértem, neki is ez volt a véleménye.
Teljesen feldobva indultam haza, de egy kis kerülővel még betértem a Hollakóhoz a lakókocsi
második akkumulátora végett. Abban maradtunk Nagy úrral, hogy én megyek el beszerezni a nevükben és akkor élvezem az ő árkedvezményüket, miközben nekik is végzek anyagbeszerzési munkát. Közben egy-két telefon és kiderült, hogy az akkuk csak holnap érkeznek az üzletbe.
Hazajövet együtt ebédeltünk. Maradék csirkeleves és rántott szárny petrezselymes burgonyával és újólag készült tcacikivel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése