Ez egy vadi új nap. Amikor a magamhoz térést és a reggeliz is befejeztem, gyakorlatilag már indulhattam volna S. Laciékhoz a mosogatógépet szerelni. Mivel Laci telefonált, hogy 10-ig még pingpong edzésen van, jobb lenne, ha csak 1/2 11 körül érkeznék.
Ha már ilyen jól állok időben, akkor elkezdem elkészíteni a jövő keddi felnőtt németre a szókártyákat. Először kicsit bénáztam, de azután kezdtem belejönni és ment mint a karikacsapás.
Tíz óra után elindultam volna, de Laci felhívott, hogy fel tudna venni valahol a 8-as busz vonalán. Megállapodtunk, hogy 25 perc múlva vagyok a 8-as busz BAH csomóponti megállójában és ott felvesz.
Minden a megbeszélt menetrend szerint történt, 11-kor már a Pusztaszeri úti házban voltunk. Nekiálltunk a mosogatógép szétszerelésének, de csak annyira, hogy az új mosogatószer adagolót be tudjuk építeni. Egy helyen - amikor leakasztottuk a rúgóval előfeszített karokról az ajtót, erős csattanással kísért hangot hallottunk, amiből azt a következtetést sikerült levonnunk, hogy ennek a visszaszerelése nem lesz egy egyszerű feladat.
A régi mosószer adagoló kiépítése nem tűnt különösen nehéz feladatnak, azonban az új beépítése, annál nehezebben ment. Olyannyira, hogy közvetett úton fel kellett hívnunk egy ezzel napi szinten foglalkozó szerelőt, aki elmagyarázta, hogy ez neki se szokott menni egyszerűen, de a csodatanács az, hogy mind a gumitömítést, mind a befoglaló ágyat kenjük be bő szappanos vízzel és nagy nyomást gyakorolva a mosószer adagolóra be fog pattanni a helyére.
Ezen a sikeren felbuzdulva indultunk tovább, de az egyre reménytelennek tűnt, hogy a két, rúgóval előfeszített karra felcsavarozzuk az elülső lapot. Laci azt javasolta, hogy ha még két ember jönne segíteni, akkor nekünk csak a csavaroszással kellene törődnünk. Nekem viszont az volt a véleményem, hogy ha szellemesen tudnánk rögzíteni a két kart, akkor sokkal jobban hozzá tudnánk férni és talán mi is tudnánk rögzíteni az ajtót a karokra. Ezen azután eltűnődtünk és mind a ketten kezdtünk kifogyni az ötletekből és már-már úgy tűnt, hogy akkor feladjuk és hívunk egy erre szakosodott szerelőt, hogy amit szétszedtünk azt rakja össze..
Ekkor becsapott a villám és azt találtam ki, hogy ha a két rúgós karhoz készítünk egy-egy speciális eszközt, amelyik kinyitott állapotban tudja rögzíteni a karokat, akkor már félig nyert ügyünk van.
Laci is belement a megoldási javaslatomba. Lementünk a barkács műhelybe és elkészítettük a special szerszámot. Odafent rögzítettük a karokat és semmi perc alatt felszereltük az új mosószer adagolót tartalmazó ajtót. Siker, siker hátán, tizenöt perc múlva már kezdődhetett az első próba mosogatás.
Laci kérte, hogy menjek el vele az AKG-ba, mert ott van Eszter es Fruzsina es üljünk be egy Jókai bablevesre a Pozsonyi úton. A leves jóízű, de csak langyos volt. Utána Laciék elvittek az Erzsébet-híd budai hídfőjéhez. Onnan már 8-as Busszal tudtam hazamenni. 4-5 megállóval korábban felhívtam Möcit, hogy mire odaérek, üljön be az autóba, hogy 6-ra odaérjünk Aronért, aki egy sakkversenyen volt. Áront hazavittük es utána elmentünk a TESCO-ba. Vettünk egy grillcsirkét, kenyeret, céklát, unikumot, sört, meg pipere cuccokat.
Otthon négyesben Emőkével vacsoráztunk, Csabinak csak külön vittünk fel a csirkéből.
Möci nem érezte jól magát, úgy érezte, valami bujkál benne, ezert azt javasoltam feküdjön le, én majd mindennel kényeztetem, hogy meggyógyuljon, de o inkább felment.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése