2014. február 22., szombat

A leckefüzet üres

Nem ébredtem túl korán, Áron meg még akkor sem. Kilencre értem a piacra. Esztikének már elfogyott a frissen fejt teje, de a szomszédjától sikerült kapnom. Vettem még csípős kolbászt, sütni való meg angol szalonnát is. Kérdezték, hogy tojás miért nem kérek, mert mindig szoktam. Nem árultam el nekik, hogy tegnap vettünk húsz tojást Miskolcziéktól.

Elgurultunk a Vasudvarba is megkérdezni, nem haragudtak-e meg, hogy ugráltattam őket a háromutas szelep ügyben és végül nem náluk vettem meg. Megértették, hogy 57.000.- forintos ajánlatukkal szemben 16.500.- forintért sikerült megvennem. Kicsit még érveltek valamilyen minőségi különbséggel, de abban nem volt meggyőző átütő erő. Egy szó, mint száz nem mérték fel, hogy kivel állnak szemben.

Visszajövet nekikezdtem a reggeli készítésének és Áronnak már csak akkor szóltam, amikor már tálalva volt. Azt hittem, hogy már be is fejeztük a reggelit, amikor Áron megkérdezte, hogy készíthet-e még valamit magának reggelire. Persze, ha nem laktál jól - mondtam -, akkor miért ne.

Kiteregettem a tegnap beáztatott bélyegeket és folytattam az akku töltő szerelését a huzikában. Áron egész délelőtt a számítógép előtt szeretett volna ülni, de nem engedtem. Kértem a Tájékoztatót, a Leckefüzetet és a leckét. "A walesi bárdok"-ot felmondta és szépen tudta, de a Leckefüzete egész héten üres volt. Mint mondta, amíg emlékezett rá, hogy mi a lecke, addig úgy gondolta, hogy majd otthon beírja, de mire hazaért, addigra elfelejtette. Azt mondta, hogy Möci is szokott halogatni dolgokat, mégsem veszekszem vele. Ezen persze megint kiakadtam.

Ebédre mindenféle maradékot ettünk, de azt jóízűen.

Délután sakkoztunk. Áron kérésére nem táblán, hanem online. Ő felment a bélyegező szobába és az asztali számítógépen én pedig lent a kütyünk. Mindketten bementünk a chess.com oldalra és ment a nagy csata. Áron hamar elintézett. Csak egy partit játszottunk, de abban úgy elvert, hogy az csakúgy porzott.

Amikor a bélyegeket szortíroztam Manna távolugrási versenyt rendezett és az ablakpárkány belső oldaláról úgy ugrott az íróasztalra, hogy minden addig rendezett bélyeget a padlóra söpört. Áron nem is csodálkozott azon, hogy kivágtam a bélyegező szobából, úgy (mint ahogy mondani szokták a macskát szarni) és bezártam az ajtót.

Áron benevezett a chess.com-on egy sakkversenyra, ahol nagyon jó harmadik helyezést ért el.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése