Este még történtek itthon háborús események, de reggelre mindenki megszelídült. Áron úgy búcsúzott, amikor indult a suliba, hogy beszámolt: "Apa ne aggódj, mostam fogat, a kulcs és a buszbérlet nálam van és neked legyen kellemes a napod."
Megpróbálom, bár Möci úgy viharzott fel, hogyha úgy gondolom, hogy a halogatásokat illetően Áron tőle tanulja, akkor inkább szakítsunk.
A TIGÁZ írt, hogy e hó 27-én éjfélig olvassam le Dömsödön a gázórát és azt küldjem be. Mivel először csak 28-án megyünk oda, hasamra ütöttem és beírtam a legutolsó leolvasott értéknél 35 m3-rel többet, azután majd meglátom.
Elindultam átvenni a VGK 16 606 irányváltó kapcsolót. Nagyon olcsón tudtam megvenni. Igaz, hogy használt és egy kicsit kopott, de az új árának töredékéért 2000.- forintért kaptam meg. Most már csak kellene szereznem hozzá egy bekötési rajzot.
Hazafele ugyanazzal a busszal jöttem, amivel Möci.
Megettem a csurgatott tojás leves utolsó maradékát, bár Möci mindenféle szalmonellával riogatott tőle, de nekem ízlett.
Délután első buzgóságomban kicseréltem az irányváltó kapcsoló homlok lemezét. Most kívülről már úgy néz ki, mint egy vadi új és a két állását máe nem 1 és 2 jelzi, hanem a TIGÁZ és az ELMŰ logoja.
Ötre megjött Bence és nagyot matekoztunk, de úgy, hogy közben nevetgéltünk is egy kicsit.
Közben megjött Áron is, de ő vigyázott arra, hogy ne zavarjon minket. Át is ment Emőkéhez a zongoráján gyakorolni, majd levitték a Mannát a kutya futtatóra.
Az óra után megkérdeztem Áront, hogy mi legyen a kényeztetett vacsora, Milanói makaróni lesz és punk-tum. Le is mentem a CBA-ba. Vettem darált húst sajtot és paradicsom pürét, no meg tejet a kefir gyártáshoz.
Odafent rögtön odatettem a makarónit főni. Mire megdinszteltem a hagymát és pirítottam olajban a darált húst, Áron szólt Möcinek és Emőkének, hogy 20 perc múlva készen van a vacsora. A harangszóra mindenki megjelent, még Manna is.
A vacsorához volt unicum is, meg egy kis borocska. Mindenkinek negyon ízlett és amikor befejeztük, akkor közkívánatra rikikiztünk. Nem illik vele dicsekedni, de én lettem az első, a többiek csak utánam kullogtak.
A maradék milánóit, meg a kefirt felküldtem Csabinak. Amikor már mindenki hazament, még elkészítettem az új adag kefirt és mielőtt magam is nyugovóra tértem volna, megírtam az elmaradt blogomat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése