Nagyon későn ébredtünk. Már fél tíz is elmúlt, mire kiértünk a piacra. Csak a szokásosakat vettük, illetve Áron vett a zsebpénzéből 10 deka áfonyát és 10 deka cukrozott mogyorót. mind a kettő 260.- forintba került, de a néni az egyiket Áronnak ingyen adta.
Utána még elmentünk a villamos boltba és a vasudvarba, de sehol nem volt, amit kerestünk.
Meglátogattuk Miskolcziékat, hogy megbeszéljük a vaskályha beépítését. Először egy picit megijedtem, mert Miskolczi úr nem emlékezett pontosan, hogy ott a bélyegező szobában egy-, vagy kétcsöves a kémény, mert a gázkazán kéményébe tilos vegyes tüzelésű kéményt bekötni.
Amint hazaértünk, megnéztem a kéményt és a tervrajzot is és megnyugodtam, hogy az kétcsöves, és bár egy kis kurflival, de be lehet kötni a hátsó 14 x 14 cm-es kéménylukba.
Béni visszahozta kocsonyás tányért és hozott benne egy nagy szelet mákos gubát.
Möci készítette a reggelit, Áron meg csak zsebre tett kézzel állt mellette és kritizálta. Ebből azután kisebb balhé kerekedett.
Én megírtam az elmaradt blogbejegyzéseimet és intéztem a a fasttech-nél az egyik elmaradt szállítást.
A nap kisütött. Áron és Möci elmentek sétálni.
Amikor megjöttek a sétálásból, Áron leült a zongoraleckéjét gyakorolni, én meg feltettem a vacsorát főni. Nagyon finom zöldséges csirke aprólék leves lett belőle.
András Gabi hívott és egy műszaki rémtörténetet mesélt a karambolja utáni autójavításáról.
Möci feljött és kérdezte, hogy nem tudom-e, hol van a Manna. Lazán mondtam, hogy már órák óta nem láttam. Erre felemelte mögöttem a paplant, hát ott feküdt.
Belenéztünk a Dal 2014 műsorba, de nem voltunk elájulva tőle.
Este még egyet szaunáztunk. Áronnal volt egy kis vitám a lefekvést illetően, de tízkor már sikerült villanyt oltanunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése