2014. április 19., szombat

Indulás Prágába

Nem aludtam jól. Egyre csak azon izgultam, nehogy lekéssük a Prágába induló buszt. Közben persze az is idegesített, hogy ha rosszul alszom, akkor nem leszek elég kipihent a hosszú útra.

Végre megszólalt a Bartók rádió.

Hamar felöltöztem és lementem a CBA_ba. Vettem mindenfélét, amiből tudunk szendvicseket készíteni az útra. Felforraltam a két liter tejet, amiből megtöltöttem a két termoszt. A kis termoszba tejet, a nagyba tejes kávét tettem. Hárman készítettük a szendvicseket és közben magunk is reggeliztünk.

1/2 8 után megjelent Emőke és Csabi is. Emőke a kis kamerát hozta, Csabi pedig az autót hozza majd vissza a Népligetből. Gyorsan bepakoltunk és mire nyolc után nem sokkal Nóra nagyihoz értünk, ő már lent várt minket a kapu előtt.

Időben megtaláltuk a cseh buszt a Népligetben és 9:30-kor indultunk. A busz hiába volt minden kényelemmel felszerelve, 7 és fél óra utazás akkor is kimerítő. Útközben ettünk, ittunk, kávéztunk és néztük a filmeket az előttünk ülő háttámlájába épített kis képernyőn. Az időjósok azt prognosztizálták, hogy holnap, holnapután borús, esős hideg idő várható.

Jana és Vasek vártak minket a Florance busz pályaudvaron. Segítettek megvenni Möcinek és Áronnak a fél órás utazásra érvényes tömegközlekedési jegyet.

A ház amiben Janáék laknak egy kb. 40-50 éves panelház. A lakás ehhez képest, bár három szobás, de mindegyik helyisége kicsi. Ízléstelen tárgyakkal van berendezve, viszont nagy tisztaság van mindenhol. Jana és Vasek kedvessége, önzetlen adakozó kedvük a lakás minden egyszerűségét feledteti.

Finom vacsival készültek az érkezésünkre. Odaadtuk az ajándékba hozott csemege és csípős kolbászt, majd kinyitottuk a Nóra nagyi ajándékba hozott barack pálinkáját. A barackpálinka olyan gagyi volt, hogy abból nem szerettünk volna repetázni. Az soha nem látott barackot, legfeljebb krumplit és aromát.

Möcinek és nekem átadták a saját hálószobájukat, mert olyan a természetük, hogy legszívesebben mindenüket nekünk adnák. A fürdőszobájuk olyan kicsi, hogy abban két ember állva nem fér el, viszont a szívük olyan nagy, hogy abba az egész világ beleférne. A családnak van még egy tagja: Bernásek, a kutya. Hamar sikerült vele is barátságot kötnünk. Vacsora után le is vittük sétálni. Bernásek és Áron örök barátságot kötöttek. Áronban ismét fellángolt a vágy, hogy legyen egy kutyája.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése