Nóra nagyinál BUÉK

Megpróbáltam ugyanakkor felkelni, amikor Áron kelt, de ez csak többé-kevésbé sikerült. Miden estre igyekeztem még nyolc óra előtt leérni Lenkéhez (házi orvosi asszisztensnő), hogy szúrjon meg és a mintát beküldve adja majd meg a kapott INR értéket. Manna még nem akart lejönni velem, én pedig nem erőltettem.

Lenke megszúrt és azt mondta, hogy az eredményért szerdán ½ 5 hívjam fel.

Feljövet bevágtam reggelire egy fél tál Anika féle kocsonyát fokhagymás pirítóssal és hozzá egy nagy bögre tejeskávét.

Erőt vettem magamon és a lustaságom legyőzve lementem az autóhoz és a kis kompresszorral felfújattam a már teljesen leeresztett kereket.

Ha már az autó be volt melegítve, akkor elgurultam a Hegyalja úti autóvillamossági műhelyhez, mert Péterfiéktől azt hallottam, hogy ott a mester be tudja szerelni a Scenic-be a beszerelhetetlen izzót. 

A helyszínen kiderült, hogy a műhely az ünnepek után szerda reggel nyit először.

Hazahoztam az autót és magamhoz véve a Nóra nagyinak szánt köröm pörköltöt, most már tömegközlekedéssel folytattam az utam. A 139-esen még olvasgatni is tudtam.

Megérkezve láttam, hogy Nóra nagyi már nincsen olyan rosszul, mint azt a telefonban tegnap mondta és ennek örültem.

½ 1 után elindultunk a törökhöz ebédelni, de végül a közelebb lévő kínai büfében kötöttünk ki. Én egy szecsuáni csirkét kértem sült vékony tésztával, a nagyi pedig brokkolis csirkét. Ezen felül még kértem elvitelre egy adag amerikai csirkét, mert azt Áron szereti. 

A végén három csomaggal jöttünk ki, mert egyikünk sem tudta megenni a rendelt adagját és véletlenül a nagyi dobozkáját is én hoztam haza.

Jobb is, hogy a közelebbi kínai büfét választottuk, mert így legalább nem volt gondom azzal, hogy ½ 2-re odaérjek a CitiBankba. Ott közös megegyezéssel elvégeztük az egyik papír realizálását, amelynek eladása keddig megtörténik.

Itthon már készültem a gyerek-németre, de amikor Áron hazajött, azt kérte, hogy ma német helyett matek feladatsorral foglalkozzunk. Gyorsan letöltöttem egy 2009-es feladatsort, a megoldó kulccsal együtt. Az előzőt három példányban, az utóbbit csak egyben nyomtattam ki. Ezeken felül kinyomtattam egy logikai feladatot is, de azt otthonra és annak mindenkitől SMS-ben kértem az eredményét. 

Amikor a fiúk megjöttek, azért nem hagyhattam ki egy kis németet és elmondtam nekik, hogy a németek nem úgy kívánnak Boldog Új évet, ahogyan az a képes levelezőlapokra van írva, hanem a „Guten Rutsche!” szófordulattal.

A feladat sor megoldására 45 perc állt a rendelkezésükre. Közben megjött Laci a fiúkért, de kértem, hogy legyen egy pár percig türelmes, amíg a teszt kiértékelése folyik. A kiértékelésénél meglátszott, hogy ki az aki azzal foglalkozik és ki az aki az Internettel. Az összesítésben Bálintnak lett 46 pontja, Olivérnek 45 és az osztály legjobb matekosának, Áronnak  csak 36 pontja.

Áron lekísérte a fiúkat és levitte a Mannát is, majd érdeklődött, hogy mi lesz ma a vacsora. A kínai büféből hazahozott dogibeg-et tudtam feltálalni.

Áron elment fürdeni és a kádba magával vitte a Történelem könyvet is, mondván, így kell összekötni a kellemest a hasznossal.

Miután vizes hajjal nem engedtem, hogy lemenjen a Mannáért, magamnak kellett lemennem érte. Mivel lent sehol nem találtam, becsöngettem a lányhoz, aki szemre hányva mondta, hogy ő már felhozta.