Normális időben ébredtem, de az
idő nem normális. Az eső, mintha dézsából öntenék. Behívtam Mannát, aki azt
nyávogta, hogy ilyen ítéletidőben, csakhogy az eszedbe jutottam. Gyorsan adtam
neki a kedvenc kajájából, hogy kiengeszteljem. Készítettem magamnak is reggelit
és dacolva a hűvös idővel a kúp alatt fogyasztottam el.
Apró munkálatokkal kezdtem.
Megragasztottam a kenyértartó redőnyének a csapját, ami már hetek óta váratott
magára. Levettem a grill sütőről a védő földelést, mert bekötve állandóan
leverte a biztosítékot. Szétszedtem a Grill sütőt. Egy kicsit megszívatott,
mert a hátlapjának 12 csavarjából egy nem keresztspicces Philips csavar volt,
hanem egy fejes csavar egy háromszög alakú lukkal. Megszívatott, de nem fogott
ki rajtam. Egy szöget megköszörültem háromszögűre, amint lekötöttem a
védőföldelést és bekapcsoltam, többé nem verte le a biztosítékot. Most ugyan
életveszélyes lesz, de annak a csirkének, ami sülni fog benne, már úgyis
mindegy.
Megírtam a huzika szekrények
névkártyáit és kinyomtattam, sőt fel is ragasztottam a szekrénykékre.
Felhívtam Nóra nagyit, de a hangja
nem volt szívderítő. Beszéltem Emőkével, aki azt mondta, hogy holnapra tervezi
a nagyit meglátogatni. A nagyi szomszédjával is sikerült beszélnem, aki mondta,
hogy hozott neki mindenfélét, többek között a gyógyszertárból egy kenőcsöt, de
ne izguljak, mert hétfőig nem lesz semmi probléma és addig úgy sem tudnék
intézkedni szociális felügyeletről.
Juditék nem jöttek lakókocsit
előkészíteni, mert nagyon zuhogott az eső.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése