Reggel, mire felébredtem már két helyről is voltak nem fogadott hívásaim. A SION és a Miskolci úr is telefonált, hogy a riasztó rendszerem akku hibát jelez. Kicsit körülményesen, de elérte M. Gábort, aki 9-re meg is ígérte, hogy eljön és betesz egy új akkumulátort a három éves helyére.

Addig éppen volt még arra időm, hogy vásároljak kenyeret, Unicumot és vegyek fel némi készpénzt az ATM-ből.

Még Gábor érkezése előtt meg tudtam reggelizni és utána az akku cserére kifizettem az 5 + 3 = 8.000.-forintot.

Nagy elánnal hozzákezdtem a locsoló rendszer összeépítéséhez. A próbaüzem során az derült ki. hogy a szivattyúnak nem elég nagy a teljesítménye egy ekkora locsolórendszer megfelelő vízellátásához. A közel 10 méteres cső lyukain épphogy csak csörgedezik a víz, de akkor majd ennek a függvényében hosszabb locsolási időket fogok beállítani.

Átmentem G. Lacihoz, hogy visszavigyem neki a hőlégfúvó-ját, ami nagyon hasznos volt és, hogy beszámoljak a gyenge eredményről. G. Judit rögtön meghívott ebédelni. Finom zöldbab leves volt és utána rántott tök petrezselymes burgonyával.

Később átjött T. Judit és Levente, akikkel tovább folytattuk a lakókocsi előkészületeit. Levente megírta és felragasztotta a felső szekrények címkéit, Judit pedig a konyhai részt rendezgette.

Ma sem kellett locsolni, mert a Jóisten, amint megtudta, hogy üzemkész a locsoló rendszerünk, azonnal küldte az égi áldást. Egyre jobban esett, amit még éjjel sem hagyott abba.