Az éjjel közepén volt néhány óra, amit ébren töltöttem és közben azon törtem a fejem, hogy mi lenne a bánya jövőjének legoptimálisabb változata. Reggel biztonságból mégegyszer megkérdeztem Áront, hogy az órarend szerint mindene be van-e pakolva az iskolatáskájába. Amikor elbúcsúzott, azzal nyugtatott meg, hogy minden rendben van. Későn reggeliztem volna és már oda is tettem sülni a szalonna darabokat, amikor csöngetett Eszter. A bezárt rácsnál addig-addig bájologtunk, míg egyszer csak égett olajfüst nem kezdett terjengenia folyosón. Egy órai kereszthuzat és szellőztetés ellenére még este is lehetett érezni az égett zsír átható szagát.
Ha hétfő, akkor bánya. Kompetensnek vélt kollégáimmal megkonzultáltam a cég jövőjéről összerakott elképzeléseimet, de az nem találkozott osztatlan egyetértéssel. Természetesen nem adom fel és megpróbálom a kritikájuk tükrében újragondolni és finomítani a koncepciómat.
Ebéd után hazafelé a TESCO-t is útba kellett ejtenem, mert a tartós tej itt is ott is fogytán volt. Közben találtam egy teljesen mérsékelt árú mágneses síléctartót, amit ezen az áron azonnal lenyúltam.
Eszter hatra jött haza. Először angoloztunk és megdícsértem, mert nagyon jól halad. Áron felpróbálta és összekészítette a farsangi cowboy jelmezét. Mindhárman együtt vacsoráztunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése