Szikrázó napsütésre ébredtünk. Bár, még február van, de a télnek már elfogyott a mérge. Visszavonhatatlanul itt van a tavasz. Igaz, hogy nagyon fúj a szél és az egész utca sárban úszik, de ez már tavasz. El is határoztuk, hogy a hó alól újra látszó épitési törmelékkel elkezdjük az útjavítást. Ez mindenkinek jó. Nálunk fogy a sitt, az utcában pedig kisebbek lesznek a gödrök. A piacot hamar megjártuk. sütni való szalonna, tojás, kenyér és tejföl.
Reggeli után Áron nekiállt leckét írni, én pedig feltettem a zöldséges csirkelevest főni. Amíg a leves főtt megerősítettem a falra szerelt késélezőt, mivelmár hónapok óta lötyögött. Az ebéddel megvártuk Esztert. Háromra mentünk ki érte a buszmegállóhoz.
A csirkeleves finomra sikeredett. Ebéd után kirámoltuk az autóból az újabb Norci féle könyvszállítmányt, Senki nem azzal törödött, hogy egy kicsit leporszívózza és a helyáre tegyük, henem mindenki kereste belőle a neki legjobban tetsző könyvet és azokat lapozgattuk.
Késő délután bekapcsoltuk a szaunát. Gabikáékat is invitáltuk, de mint mondták, őkmég nem gyógyultak teljesen meg a Zitától elkapott influenzából, ezért megköszönték, de nem jöttek. Eszter és Áron kérése az volt, hogy 60 fokra állítsam be, mert ők azon szeretnének kezdeni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése