gyomlálás

Nagyon későn keltünk és még többet dumáltunk, így azután már kilenc óra is elmúlt, mire lementünk reggelizni.

Nekem minden reggel nagy lelki megpróbáltatás beadni magamnak ezt a heparinos injekciót, de amikor már túl vagyok rajta, akkor igyekszem hamar megfeledkezni az egészről.

Megpróbáltam Möcit és Áront rábeszélni, hogy amíg én a paradicsomost karózom és rendbe teszem, addig ők gyomláljanak ki a fűszernövényeknél. Csak egy fél órát tartottak ki, én meg másfelet föld-műveltem.

Bár az idő lehűlt és a napocska is elbújt, mégis kimentünk a stégre. Úsztam is egy jót, de utána rohannom kellett a meleg zuhany alá.

A délelőtt főszereplője megint Manna volt. A világ legtermészetesebb módján megjelent a házban egy félig élő, félig döglött verébbel a szájában, és azt mondta hogy "ezt nektek hoztam". Csak nagy cirkuszok árán sikerült a zsákmányával együtt a házból kiebrudalni.

Möci nem sokat teketóriázott az ebéddel, szépen megterített és feltálalt a maradékokból. Mi ketten keveset, Áron pedig alig evett.