2013. június 13., csütörtök

Vége a tanításnak.

Áron az utolsókat rúgja (az iskolába). Nagyon korán kelt fel és rögtön a számítógép elé ült. Egy kicsit majd le kell tiltanunk, mert már kezd függővé válni. Reggel megbeszéltük vele, hogy Möcinek nagy nyugalomra van szüksége Dömsödön a munkájához, ezért nem lenne jó, ha Márk ott nyaralna egy héten keresztül.

Felkapott a konyha asztalról egy kakaós csigát és vidáman indult a suliba. Ma megint nem lesz tanítás, csak a Tabánba mennek kirándulni.

Möci felment, én pedig elmentem a CBA-ba. Megvettem a két sertéscsülköt, de amikor a méretét tekintve be próbáltam rakni a römer topfba, akkor kiderült, hogy egy nagyobb römer topf is kell hozzá, mert az ittenibe nem fér bele. Möci azzal vigasztalt, hogy a dömsödi római tál nagyobb.

Egyedül reggeliztem és elkezdtem összekészíteni a cuccokat az autóba. Még délelőtt elmentünk a Möcivel a TESCO-ba, hogy amikor Áron hazaérkezik a kirándulásról, már azonnal tudjunk indulni.

Vártuk, vártuk, de hiába vártuk Áront, csak nem jött. Három körül felhívtam Zoli bácsit, hogy kb. mikorra várhatók. Zoli bácsi azt mondta, hogy ők már 3/4 2-kor visszaértek a suliba, együtt ebédelt Áronnal, de attól kezdve nem tudja, hogy Áron hol van.  Na erre Möcivel útnak eredtünk. Én autóval, Möci pedig a középső sétányon gyalog, nehogy elkerüljük Áront. A suliba érve rögtön az udvarra mentem, de a napközis tanítónéni nem is látta délután a fiút. Közben Möci is leért gyalog és miután látta, hogy ideges vagyok, azzal nyugtatott, hogy Áron biztosan már otthon van.

Hiába nyugtatott Möci Áron még akkor sem volt sehol. Tanácstalanságomban felhívtam Juditot, aki mondta, hogy Áron náluk van, Csanáddal játszik és mindjárt hazatelefonál, hogy Áron azonnal induljon haza.

Amikor Áron hazajött, akkor Möci úgy állt meg közöttünk, hogy technikailag nem volt  megoldható, hogy lekenjek neki egy nagy pofont és ez volt a szerencséje. Csak annyit kérdeztem tőle, hogy ezt hogyan képzelte el.

Az úton Dömsöd felé nem szóltunk egymáshoz, de hogy a feszültség egyre oldottabb lett, az Möcinek volt köszönhető.

Amikor rámoltuk ki a cuccokat,Áron egyfolytában azt kérdezte, hogy mit segíthet.

Becsatlakoztattam az új analóg telefont, de miután meg se mukkant, felhívtam az Invitelt, akik azt ígérték, hogy holnap kijönnek és megnézik, mi a hiba.

Vacsorára Möci feltálalta a grillcsirkét a maradék tzatzikivel. Fürdés és lefekvés.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése